Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem – Marosvásárhelyi Kar – ms.sapientia.ro

sapientia.ro

Főoldal / ERASMUS+ beszámolók / Tanulmányi mobilitás 2017/2018-as tanév /

Ferencz Júlia

Egy nagyon közeli ismerősöm ajánlotta az Erasmus+ programot, habár akkor én még nem voltam egyetemista, de már akkor tudtam, hogy egyszer én is bele szeretnék vágni ebbe hatalmas lehetőségbe a város választása sem volt véletlen.

2018. február 3-án reggel indultunk Debrecenbe, 2 szaktársammal együtt és akkor azt hiszem még nem is gondoltuk, hogy mi vár ránk ott. Egy hihetetlen kalandban volt részünk, ahol a nehéz pillanatok mellett feledhetetlen emlékek, örök barátságok és rengeteg tapasztalat is született. Az első hetek nem voltak annyira gördülékenyek, mint amire számítottunk. Egy teljesen új város, új emberek és eddigiektől eltérő helyzetek fogadtak, amiket valahogyan mind meg kellett oldani. Rengeteg vicces történet született, amikor egyszerűen, csak nem találtuk az épületet, vagy a tantermet, de egy kis idő múlva megszoktuk. Szerencsénk volt, mert a legtöbb tanár nagyon segítőkész és megértő volt ránk nézve, amiért hálásak vagyunk/ voltunk. A három „román lányból” egy idő után ugyanolyan debreceni egyetemistákká váltunk, mint a többiek és hasonlóan viszonyultak hozzánk, mint a többi szaktársukhoz, egyesekkel kifejezetten jó kapcsolat alakult ki. Elmondható, hogy igazán segítőkész társaság vett körül minket, még hogyha ezt az elején nem is tapasztaltuk.

Megtapasztaltuk milyen is a kollégiumi lét, ahol sok diák van, és ahol sok a nyüzsgés-pörgés és ahol van hova menni, hogyha az aktuális ebédből valamilyen hozzávaló éppen hiányzik, vagy a reggeli vizsga miatti stresszt van kivel kibeszélned magadból, vagy csak esténként van, akivel ki ülni az asztalokhoz és régi kollégiumi történeteket hallgatni.  

Az egyetemi lét teljesen más volt, mint amit megszoktam. Nagyon sok volt a külföldi diák, és akik nagyon megértőek voltak, hogyha a kérdésüket elsőre nem is értettem meg, mindig mosolyogtak ránk. A tanárok azonnal befogadtak és tényleg ott segítettek, ahol csak tudtak. Folyamatosan érdeklődtek, kérdeztek minket, hogy mindig minden rendben legyen és egy-két probléma kapcsán volt, akihez fordulnunk, de próbáltak olyan tanácsokkal is ellátni bennünket, amit a későbbiekben fel is tudunk használni.

Megtapasztaltam milyen is önállónak lenni, milyen az, ha egy teljesen idegen városban vagy család és barátok nélkül, ahol nem adott semmi és mindent magadnak kell meg teremts, ezért volt szerencsés számomra, hogy két olyan csoporttársammal mentem, akikkel folyamatosan segítettük és támogattuk egymást, hatalmas önismereti teszt is, hogy mennyire tudsz jól alkalmazkodni a váratlan helyzetekben és rájöttem, hogy bátran lehet segítséget kérni.

Rengeteg olyan emlékem van, amit másképp nem is tapasztalhattam volna meg, a sok kirándulás, a város felfedezése, amikor rájöttünk, hogy milyen kellemes és szép helyen fogjuk az elkövetkezendő félévet tölteni. Az egészre visszatekintve olyan volt, mint egy nagy és hosszú kirándulás.

A tanítás nem volt sokkal eltérőbb, mint amit itthon megszokhattunk, csak szokatlan volt, mivel 3 évfolyammal voltak az óráink, így a szaktársainkkal az elején a kapcsolatunk elég nehezen indult, nem tudták mért vagyunk ott, de aztán ők is nagyon segítőkészek lettek és a sok „bonyolult” vizsga beosztásban is segítettek.

Számos sportolási lehetőség is meg volt adva a tornaóra keretein belül, amelyek nagy hasznosak és motiválóak voltak, meg persze jó volt levezetni az addig felgyűlt stresszt.

Összességében, úgy érzem, hogy ettől a félévtől rengeteget kaptam, sokat fejlődtem és nagyon hálás vagyok a lehetőségért és a sok támogatásért, amit az itteni tanároktól, szakkoordinátorunktól, illetve az Erasmus koordinátortól kaptam.

Mindenkit szeretnék buzdítani arra, hogyha lehetősége adódik, semmiképp se hagyjon ki egy ilyen alkalmat arra, hogy egy félévet/ évet egy általa választott országban töltsön, ahol új környezet, új emberek fogadják majd, ahol felejthetetlen élményekben lesz része, új kihívásokban, szakmai tapasztalatokban és akár életre szóló barátságokban is.

Az Erasmus+ program lehetőséget kínál olyan diákok számára, akik nyitottak belevágni egy új, ismeretlen helyzetekből álló „kalandba”, ugyanakkor fejlődést ígér személyes szakmai téren is.

Még egyszer köszönöm mindenkinek, aki hozzá járult, ahhoz hogy ezt véghezvihessem.