Pályázat adatai

Pályázat címe: Az abiotikustól a biotikusig: műtrágyákban alkalmazott fotoaktív nanoanyagok talajra, növényekre és társas rovarokra gyakorolt ökotoxicitásának vizsgálata

Pályázat azonosító: PN-IV-P2-2.1-TE-2023-2073

Pályázatvezető: Dr. Kovács Gábor (https://orcid.org/0000-0001-9622-5471)

Finanszírozó: Kutatási, Innovációs és Digitalizációs Minisztérium, CNCS–UEFISCDI, PN-IV-P2-2.1-TE-2023-2073 számú projekt, a PNCDI IV keretében.

Összeg: 500.000 RON

Célok és Tevékenységek:
A kutatási projekt célja, hogy megvizsgálja a különböző, összetevőikben potenciálisan fotokatalitikus tulajdonságokkal rendelkező nanoműtrágyák ökotoxikológiai hatását egy mezőgazdasági ökoszisztémára, a talajra, a hangyákra és a növényekre gyakorolt hatásukon keresztül. A nanoműtrágyák tartalmazhatnak szilícium-dioxidot, vasat, ZnO-t, TiO₂-t, CeO₂-t, valamint különféle mag–héj (core–shell) szerkezeteket. Ezek közül azonban egyes anyagok fotokatalitikus tulajdonságokkal bírhatnak, ami aggályokat vethet fel a környezetre és az élő szervezetekre gyakorolt nem szándékolt következményeikkel kapcsolatban.

Elsőként a vizsgálat a (vízi) növények ezen anyagokkal szembeni érzékenységét értékeli. A kulcsfontosságú élettani és fotoszintetikus paraméterekre, a növekedési mintázatokra és a szaporodási sikerre gyakorolt hatások elemzésével a kutatás célja a fotokatalitikus nanoanyagoknak való kitettséghez kapcsolódó ökotoxicitási kockázatok számszerűsítése. Emellett a vizsgálat kiterjed a szárazföldi környezetekre is, a kezelt/szennyezett talajoknak a modellnövények növekedésére és fejlődésére gyakorolt hatásának tanulmányozásával.

A holisztikus megközelítés jegyében a projekt a hangyákra – számos ökoszisztéma kulcsfajára – gyakorolt lehetséges hatásokat is vizsgálja. A hangyák meghatározó szerepet játszanak a talaj egészségében, a tápanyag-körforgásban, valamint a növény–megporzó kölcsönhatásokban. Viselkedésük, túlélési arányuk és közösségszerkezetük felmérésével – a fotokatalitikus nanoanyagoknak való kitettséget követően – jobban megérthetjük az ökoszisztéma dinamikájára gyakorolt esetleges kaszkádhatásokat.