Darvas István

Az Erasmus szakmai gyakorlatomat Budapesten töltöttem, ahol lehetőségem volt arra, hogy az egyetemen megszerzett tudásomat egy valódi projekt során is kipróbáljam. A Marosvásárhelyi Sapientia EMTE mesterképzésének hallgatójaként már a kiutazás előtt is fontos volt számomra, hogy olyan szakmai tapasztalatot szerezzek, amit az egyetemi órákon nem feltétlenül lehet megszerezni. Ez volt az egyik legfontosabb célom az Erasmus+ szakmai gyakorlattal, és úgy érzem, hogy ezt sikerült is megvalósítanom.

A gyakorlat során egy mesterséges intelligenciát használó játéktesztelő rendszer fejlesztésén dolgoztam. A projekt lényege egy olyan Windows-alapú program létrehozása volt, amely képes elindítani egy játékot, megvárni, amíg megjelenik a megfelelő képernyő, képernyőképeket készíteni, majd ezeket egy vision-language modell segítségével elemezni. A rendszer az AI által adott választ össze tudja hasonlítani az előre meghatározott elvárt eredménnyel. Emellett az AI bizonyos esetekben magát a játékot is tudja vezérelni különböző eszközök segítségével, például kattintással, görgetéssel vagy szöveg beírásával.

Számomra azért volt különösen érdekes ez a projekt, mert több olyan területet is érintett, amihez korábban is volt kapcsolódásom, de itt sokkal mélyebben tudtam velük foglalkozni. A fejlesztés során Pythonban dolgoztam, és többek között PyTorch, CUDA, Transformers, Qwen modellek és Triton használatával is találkoztam. A projekt többféle Qwen modell használatát is támogatja, például Qwen3.5, Qwen3 és Qwen2.5 modelleket. Ez számomra nagyon hasznos volt, mert nemcsak elméletben foglalkoztam mesterséges intelligenciával, hanem azt is megtapasztalhattam, hogyan lehet egy AI modellt egy valódi szoftverbe beépíteni és használni.

A munkám során sokat foglalkoztam a tesztesetek felépítésével is. A rendszerben a tesztek különböző lépésekből állnak, amelyek között lehet AI prompt futtatása, közvetlen eszközhívás, képek összehasonlítása, másik tesztterv meghívása vagy egy adott játékállapot felismerése. Ez azért volt jó tapasztalat számomra, mert egy nagyobb programot kellett átlátnom, és közben arra is figyelnem kellett, hogy az általam készített részek később is könnyen használhatók és bővíthetők legyenek.

A projekt egyik érdekes része az volt, hogy az AI nemcsak elemezte a játék képernyőjét, hanem bizonyos esetekben a játék vezérlésében is részt tudott venni. A rendszer például képes egérkattintást, görgetést, szövegbevitelt vagy várakozást végrehajtani. Ez egy olyan terület volt, amivel korábban nem foglalkoztam ilyen formában, ezért sok új tapasztalatot szereztem belőle. Különösen érdekes volt látni, hogy egy AI modell hogyan tud egy képernyőkép alapján döntést hozni, majd ennek megfelelően egy konkrét műveletet végrehajtani.

A szakmai feladatok mellett számomra nagyon pozitív volt maga a munkakörnyezet is. A kollégák segítőkészek és közvetlenek voltak, ezért hamar sikerült beilleszkednem. Jó érzés volt olyan emberekkel együtt dolgozni, akiktől folyamatosan lehetett kérdezni és tanulni. Ha valamivel elakadtam, meg tudtam beszélni másokkal, ugyanakkor sok esetben önállóan kellett utánajárnom egy-egy problémának és megtalálnom a megoldást. Ez szerintem nagyon fontos tapasztalat volt, mert az egyetemen általában egy feladatnak megvan a konkrét leírása és elvárt eredménye, egy valódi projektben viszont sokszor magának a fejlesztőnek kell rájönnie, hogyan érdemes megoldani egy problémát.

A gyakorlat során azt is megtapasztalhattam, hogy milyen egy nagyobb projektben dolgozni. Nemcsak egy különálló programot kellett elkészítenem, hanem meg kellett értenem a már meglévő kód működését, és úgy kellett fejlesztenem, hogy az új részek illeszkedjenek a rendszer többi részéhez. A projekt felépítése több különálló részből áll, például külön mappákban találhatók a segédprogramok, a naplózással kapcsolatos elemek, az MCP eszközök, a promptfuttatók, a tesztesetek és maguk a teszteléshez szükséges osztályok. Ennek megismerése sokat segített abban, hogy jobban átlássam, hogyan épül fel egy összetettebb szoftverprojekt.

A budapesti Erasmus szakmai gyakorlat számomra egyértelműen jelentős szakmai előrelépést jelentett. Már a kiutazás előtt is az volt a célom, hogy a mesterképzés mellett minél több gyakorlati tapasztalatot szerezzek, és lehetőleg olyan területen dolgozzak, amelyben a későbbiekben is el tudom képzelni magam. A gyakorlat során erre lehetőségem is volt. Olyan technológiákkal dolgozhattam, amelyekkel korábban csak kisebb mértékben találkoztam, és közben megtapasztalhattam azt is, hogy milyen elvárások vannak egy valódi fejlesztési környezetben.

A szakmai fejlődés mellett maga az Erasmus-program is sokat adott. Budapesten egy új környezetben kellett helytállnom, miközben egy számomra fontos szakmai feladaton dolgoztam. Ez önállóbbá tett, és abban is segített, hogy magabiztosabban kezeljem az olyan helyzeteket, amikor valamilyen problémára önállóan kell megoldást találnom. A gyakorlat során azt is megtapasztaltam, hogy az egyetemen megszerzett tudás valóban használható a gyakorlatban, de egy valódi projektben szinte mindig szükség van arra is, hogy új dolgoknak saját magunk járjunk utána.

Összességében nagyon pozitívan éltem meg az Erasmus szakmai gyakorlatot. Szakmailag sokat fejlődtem, új technológiákat ismertem meg, és egy olyan projekten dolgozhattam, amely közel áll az érdeklődésemhez. Különösen értékeltem a jó munkakörnyezetet és azt, hogy a gyakorlat alatt lehetőségem volt önállóan is dolgozni, miközben mindig volt lehetőség segítséget kérni.

Úgy érzem, hogy a kiutazásom eredeti célját sikerült elérnem. Azért jelentkeztem az Erasmus szakmai gyakorlatra, hogy az egyetemi tanulmányok mellett valódi szakmai tapasztalatot szerezzek, fejlődjek a programozásban, és közelebbről is megismerjem, milyen egy professzionális fejlesztői környezetben dolgozni. A budapesti gyakorlat mindezt megadta, és az itt szerzett tapasztalatokat a további egyetemi tanulmányaimban, valamint a későbbi munkám során is hasznosítani szeretném.