Hegyi Csaba

2026. július 5-én indultam el Budapestre az Erasmus+ program keretében megvalósuló szakmai gyakorlatomra. A mobilitás egészen 2026. szeptember 7-ig tartott. Mechatronika szakos, másodéves hallgatóként nagyon örültem annak a lehetőségnek, hogy a tanulmányaim mellett egy másik városban, egy működő vállalkozásnál szerezhetek gyakorlati tapasztalatot. Egyik szaktársam mesélt arról, hogy ő az előző nyáron vett részt hasonló programban, és nagyon sok jó élménnyel, valamint szakmai tapasztalattal tért haza. Az ő beszámolója keltette fel az érdeklődésemet, és ezért én is úgy döntöttem, hogy jelentkezem a programra.

Az indulás előtt természetesen voltak elvárásaim és elképzeléseim azzal kapcsolatban, hogy milyen lesz a gyakorlat. Elsősorban azt szerettem volna, hogy a tanulmányaim során megszerzett elméleti tudást a gyakorlatban is láthassam, illetve új dolgokat tanuljak. A klímaberendezések működése és szerelése különösen érdekelt, annak ellenére, hogy a gyakorlat előtt nagyon keveset tudtam erről a területről. Szerettem volna megérteni, hogyan működnek ezek a rendszerek, hogyan történik a telepítésük, milyen szerszámokat használnak, és milyen szempontokat kell figyelembe venni egy-egy rendszer kivitelezésénél.

A kiutazás megszervezése szerencsére nem okozott nagyobb problémát. A szükséges papírmunkát és ügyintézést viszonylag gyorsan sikerült elintézni, a gyakorlati helyen is gyorsan válaszoltak és segítőkészek voltak. Budapestre busszal utaztam, az út körülbelül nyolc órát tartott. Egy otthoni barátom is éppen akkor utazott Budapestre, ezért együtt utaztunk, így az út sokkal gyorsabban és kellemesebben telt, mintha egyedül kellett volna megtennem.

Budapesten egy rokonomnál laktam, ami nagyon nagy segítséget jelentett számomra. Ő ugyan annál a cégnél dolgozik, ahol a szakmai gyakorlatomat végeztem, így a munkába is együtt tudtunk járni. Ez azért is volt előnyös, mert már az első napokban volt mellettem valaki, akit ismertem, és aki segített eligazodni az új környezetben. A szállással kapcsolatban sem voltak problémáim, így elsősorban a munkára és a szakmai tapasztalatszerzésre tudtam koncentrálni.

A szakmai gyakorlatomat a Körmöcy Terv Kft.-nél végeztem, amely légkondicionáló rendszerek telepítésével, karbantartásával és javításával foglalkozik. A gyakorlat során hétköznapokon dolgoztam, általában reggel 8 órától délután 5 óráig. A munkák főleg Budapest és környékén zajlottak, és nagyon sokféle helyszínen megfordultunk. Dolgoztunk családi házaknál, éttermekben, áruházakban, valamint kórházakban is. Ennek köszönhetően megtapasztalhattam, hogy a különböző épületekben milyen eltérő megoldásokra lehet szükség.

Az első munkanapomat már nagyon vártam és izgatott voltam, mert nem tudtam pontosan, hogy mire számítsak. Szerencsére hamar megismerkedtem a munkatársakkal, akik nagyon barátságosan fogadtak. Segítőkészek és türelmesek voltak velem, és amikor valamit nem értettem, mindig elmagyarázták. Volt olyan kollégám is, aki különösen sokat tanított nekem a gyakorlat során, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy egyre magabiztosabban tudjak dolgozni.

A gyakorlat elején még nagyon kevés tapasztalatom volt a klímaszerelés területén, ezért szinte minden munkafolyamat érdekes volt számomra. Kezdetben főleg segítettem a szakembereknek: előkészítettem a szerszámokat és az anyagokat, hordtam a csöveket és a berendezéseket, illetve segítettem a szerelési munkákban. Idővel azonban egyre több feladatot bíztak rám önállóan is.

A gyakorlat során többféle légkondicionáló rendszerrel találkoztam. Dolgoztunk split és multi-split rendszerekkel, rooftop berendezésekkel, valamint központi légkezelő rendszerekkel is. Betekintést kaptam a nagyobb, VRF rendszerek működésébe és felépítésébe, valamint azok csőhálózatának kialakításába és kivitelezésébe is. Ezek a nagyobb rendszerek különösen érdekesek voltak számomra, mivel sokkal összetettebbek, mint egy egyszerű split klímaberendezés.

A munkák során többek között csöveket hordtam és szereltem, falakat fúrtam, csöveket forrasztottam össze, illetve a klímacsövek peremezését is megtanultam. Az elektromos bekötésekben is részt vettem. A split és multi-split rendszerek elektromos bekötését a gyakorlat végére már nagyon jól megtanultam, és ezeket a feladatokat már rám is merték bízni. A nagyobb rendszereknél természetesen továbbra is szükségem volt egy tapasztalt szakember segítségére, aki elmagyarázta, hogy az adott rendszer hogyan működik, és melyik vezetéket, illetve alkatrészt hová kell bekötni.

A csövezési munkák során is sok tapasztalatot szereztem. Ezeket a munkákat általában ketten végeztük, mivel a hosszabb csövek mozgatása és pontos elhelyezése egyedül nehezebb lett volna. Megtanultam, hogy a megfelelő csővezetés mennyire fontos a későbbi működés szempontjából, és azt is megtapasztaltam, hogy a kivitelezés során mennyire fontos az előzetes tervezés. A csöveket úgy kellett elvezetni, hogy ne törjenek meg, megfelelően legyenek rögzítve, és a későbbi karbantartás során is hozzáférhetőek maradjanak.

A gyakorlat egyik fontos része volt a rézcsövek hajlítása és peremezése. Az első alkalmak során még nem mindig sikerült tökéletesen elkészítenem a peremezést, ezért előfordult, hogy újra kellett csinálnom. A munkatársaim megmutatták, hogyan kell megfelelően előkészíteni a csövet, majd hogyan kell használni a peremező szerszámot. Idővel egyre pontosabban tudtam elvégezni ezt a munkát. Megértettem, hogy a klímaszerelésnél a kisebb hibák is komoly problémát okozhatnak, például hűtőközeg-szivárgást.

Forrasztási munkákban is részt vettem. A rézcsövek keményforrasztásánál oxigén- és acetiléngázt használtunk. Eleinte ez teljesen új volt számomra, ezért főleg figyeltem a tapasztaltabb szakemberek munkáját. Megtanultam, hogyan kell megfelelően előkészíteni a csöveket, beállítani a lángot, és egyenletesen felmelegíteni a csatlakozást. Lágyforrasztással is találkoztam bizonyos munkák során.

Az elektromos bekötések különösen közel álltak hozzám a mechatronikai tanulmányaim miatt. A gyakorlat során megtanultam a klímaberendezések tápellátásának és kommunikációs vezetékeinek bekötését, valamint a beltéri és kültéri egységek közötti kábelezés alapjait. Az elektromos bekötéseknél mindig nagyon fontos volt a vezetékek megfelelő azonosítása és a gyártói előírások betartása. Ez jó lehetőség volt arra, hogy az egyetemen tanult villamosságtani ismereteket a gyakorlatban is alkalmazzam.

A telepítések végén a rendszerek beüzemelésében és ellenőrzésében is részt vettem. Megtanultam, hogy a hűtőkört a megfelelő működés érdekében vákumozni kell, illetve nyomáspróbát is kell végezni. A vákuumszivattyú segítségével eltávolítottuk a rendszerből a levegőt és a nedvességet, majd ellenőriztük, hogy a rendszer megfelelően tartja-e a vákuumot. Ezekből a munkafolyamatokból megtanultam, hogy egy klímaberendezés telepítése nem csak a berendezés felszereléséből áll, hanem sok pontos és egymásra épülő lépésből.

A karbantartási és javítási munkák során a hibakeresésbe is betekintést nyertem. Megfigyelhettem, hogyan keresik meg a szakemberek egy nem megfelelően működő berendezés problémájának okát. Ellenőriztük az elektromos csatlakozásokat, a csővezetékeket, a berendezés működését és a hűtőkör állapotát. Ez azért volt hasznos számomra, mert megtanultam, hogy egy műszaki probléma megoldásánál először logikusan meg kell keresni a hiba okát.

A nagyobb rendszereknél sokkal összetettebb feladatokkal találkoztam. A VRF és központi légkezelő rendszerek működését kezdetben nehéz volt követnem, mivel sokkal több csővezetékből, elektromos vezetékből és vezérlési elemből álltak. A munkatársak segítségével azonban fokozatosan kezdtem megérteni ezeknek a rendszereknek a felépítését. Mechatronikai szempontból különösen érdekes volt látni, hogyan kapcsolódik össze egyetlen rendszerben a mechanika, az elektromosság, a hűtéstechnika és a vezérlés.

A munkavégzés során több nehezebb helyzettel is találkoztam. Előfordult például, hogy betonfalakat és betongerendákat kellett fúrni, amelyekben vasalás is volt. Ezek a munkák fizikailag is megterhelőek voltak, és nagyobb odafigyelést igényeltek. Ilyenkor meg kellett találni azt a megfelelő megoldást, ahol a csöveket el lehetett vezetni. Ezekből a helyzetekből azt tanultam meg, hogy a gyakorlatban nem mindig lehet pontosan úgy dolgozni, ahogy azt előre elképzeljük, ezért fontos az alkalmazkodás és a problémák megoldása.

A munkatársakkal való együttműködés szintén sokat jelentett számomra. Sok feladatot ketten vagy többen végeztünk, ezért fontos volt, hogy figyeljünk egymásra és összehangoltan dolgozzunk. A nagyobb berendezések mozgatásánál vagy a hosszabb csövek szerelésénél különösen fontos volt a csapatmunka. A gyakorlat során megtapasztaltam, hogy egy jó munkakörnyezetben nem csak az számít, hogy mindenki elvégezze a saját feladatát, hanem az is, hogy segítsük egymást.

A szakmai gyakorlat végére sokkal magabiztosabban tudtam dolgozni, mint az első napokban. Míg kezdetben szinte minden munkafolyamat új volt számomra, a végére már felismertem a legtöbb szerszámot és anyagot, önállóbban tudtam előkészíteni a munkát, és több feladatot is rám lehetett bízni. Jó érzés volt megtapasztalni, hogy a kezdeti bizonytalanság után egyre több mindent tudtam önállóan elvégezni.

Az Erasmus+ program nem csak szakmai szempontból volt fontos számomra. Budapestet is jobban megismerhettem, és a szabadidőmben több helyre is eljutottam. A nagyvárosi környezet eleinte szokatlan volt számomra, de hamar megszoktam a tömegközlekedést és a budapesti életet. A munkán kívül is sok új élményt szereztem, amelyek miatt az egész kiutazás sokkal többet jelentett egy egyszerű szakmai gyakorlatnál.

Az egyik legjobb élményem az volt, hogy augusztus 20-án Budapesten lehettem, amikor az ünnepségek és a különböző programok miatt különösen nagy volt a városban a nyüzsgés. Több helyet is meglátogattam, és egy új barátságot is sikerült kialakítanom. Jó érzés volt, hogy a munka mellett lehetőségem volt új embereket megismerni és olyan élményeket szerezni, amelyekre valószínűleg sokáig emlékezni fogok.

Összességében a szakmai gyakorlat nagyon hasznos tapasztalatot jelentett számomra. A kiutazás előtt nagyon kevés tudásom volt a klímaberendezések szereléséről, a gyakorlat végére azonban számos olyan munkafolyamatot ismertem meg, amelyeket korábban csak elméletben vagy egyáltalán nem láttam. Megtanultam a rézcsövek hajlítását, peremezését és forrasztását, részt vettem elektromos bekötésekben, vákumozásban, nyomáspróbákban, karbantartási és javítási munkákban is.

A gyakorlat abban is megerősített, hogy a mechatronikai területen szeretnék tovább fejlődni. Különösen érdekesnek találtam a légtechnikai és hűtéstechnikai rendszereket, valamint ezek elektromos és vezérlési részét. Úgy érzem, hogy az Erasmus+ programnak köszönhetően nemcsak szakmai tapasztalatot szereztem, hanem önállóbbá, magabiztosabbá és alkalmazkodóképesebbé is váltam. A program során szerzett tudást a későbbi tanulmányaim és munkám során is hasznosítani szeretném.