Nagy Izabella

Egy csodálatos félévet tudhatok magam mögött, amit az Erasmus keretén belül Budapesten töltöttem ismét. Mivel én már részt vettem az Erasmus programban, így nem okozott sok újdonságot. Ismét az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanulhattam, de most már ismerősként léptem az épületben, nem volt idegen számomra.

Az egyetemi feladataimban sokat segített egyik egyetemi társam, aki szintén az ELTE-n tanult és ő adott tanácsokat a tantárgyfelvételben, ami sokban megsegítette a feladatomat.  Viszont így is kijutott az izgalomból, féltem, hogy nem lesz sikeres fél évem, de a végére minden simán ment. Ez a fél év nehezebbre sikeredett, mivel volt egy tantárgy, amivel meggyült a bajom, mert nem olyan tanítási-tanulási viszonyokhoz szoktam, de sikerült, mindent úgy intézni, hogy teljesítsem azt a tantárgyat is. A többi tárgy is megkövetelte a tanulást, de örülök, hogy sok mindent megtanítottak és, hogy tudtam teljesíteni a tantárgyakat.

Már nem volt idegen a város sem, de ismét tettem egy városnéző körutat, főleg azért, mert most egyik évfolyamtársam is Budapesten tanult és én voltam az idegen vezetője. Jó érzés volt, hogy ismertem a várost és nem volt nagy kihívás tájékozódni. Ezen kívül részt vettünk az Erasmusos hallgatóknak szervezett programokban, például a film klubban, ahol magyar filmeket vetítettek angol felirattal.

Így másodszor még az albérlet keresés is könnyebbnek bizonyult, de végül sikerült, hogy ugyanott lakjak, ahol laktam ezelőtt, úgyhogy az is megszokott volt. Élmény dús fél évem volt, próbáltam mindent kipróbálni Budapesten, amire itthon nincs lehetőségem, mivel tudom, hogy egyhamar már nem fogok Budapesten járni. Így kipróbáltam például a HTC vive-ot, vagyis a virtuális valóságot, ezenkívül kincs keresésben is részt vettem,ami nagyon izgalmas volt. Valamint voltam állatos kávézóban is, ahol az állatok szabadon mászkáltak az asztalon és az asztal körül, olyan mintha kávéztam volna egy állatkertben. Számomra ezek nagyon új és izgalmas dolgok voltak és mindig emlékezni fogok rájuk. Ezenkívül szabadulós szobában is voltam,ahol az a lényeg, hogy a logikát kell használni és ki kell jutni a szobából, ami nekem is sikerült a végére. A kultúrára és történelemre is nagyon odafigyeltem, és részt is vettem az 56-os megemlékezésen, ahol fényfestéssel probálták a múltat megjeleníteni, ami nagyon szívhez szóló volt.

Mind e mellett gyarapítottam a tapasztalataimat, sokat tanultam és önállósulásra volt lehetőségem. Én nagyon élveztem, hogy magam kell gondoskodjak magamról, így megtanultam főzni is.

Összegezve, nagyon jól telt ez a fél év, és örültem, hogy a Budapesti barátaimmal ismét találkozhattam. Valamint sokkal jobban éreztem magam, hogy volt ismerős itthoni arc az egyetemen, az évfolyamtársam, akivel segítettük egymást. Jövőre nézve sokban befolyásolni fog a kint szerzett tapasztalat, mint egyetemi téren, mint pedig magánéleti téren is. Nem bántam meg, hogy ismét megpályáztam az Erasmus programot és nagyon örülök, hogy ismét lehetőséget kaptam.

2017.02.22.