Csepán Dorottya

Budapest, akkor „csudapest”!

Már első évben hallottam az Erasmus+ pályázati lehetőségről, de akkor még nem mertem megpróbálni. Eltelt az idő és nagyon sok ismerősöm mesélt az élményeikről, hogy mennyi lehetőséget ad, mindenképp meg kell próbálni. Már rég óta vágytam rá, hogy hosszabb ideig tudjak tartózkodni külföldön, főleg Budapesten, mivel már kicsi korom óta az egyik kedvenc fővárosom. Hisz a varázslatos épületei, helyei, a Duna, ami teljesen magával ragadott.

Másodévben szerencsét is próbáltam és sikerült, a nyári gyakorlat. Július 8-tól, szeptember 10-ig tartózkodtam Budapesten. A Profi Reklám című cégnél, értékesítő asszisztensként. Nagyon jól telt a szakmai gyakorlatom, sok mindent tanultam, mely a jövőmben a segítségemre lesz, hisz minden tapasztalat előre visz az életben Munkáim közé tartoztak az alap seo tevékenységek, krízis analízisek, konkurencia felmérése. Reggel 9-től, délután 3- 4-ig dolgoztam. A mentorommal minden harmadik nap tudtam találkozni, amikor mindent meg tudtunk beszélni, a feladataimmal kapcsolatosan. Első feladatomként e-maileket kellett írjak, különböző embereknek, különböző árajánlatokkal, pontosíthattam eddigi tudásomat, abból a szempontból, hogy mennyire oda kell figyelni egy levélírásnál minden kicsi apró részletre. Hogyan szólítsd meg a szolgáltatás igénylőt, miként válaszolj esetleg kéretlen üzenetekre. Honlapot szerkesztettem, szövegeket írtam, mottókat találhattam ki. Honlapszerkesztés nem csak a design átalakításából állt, hanem a termékek leírását is át kellett javítanom, helyesírást ellenőriztem, fényképeket vágtam formára, majd feltöltöttem az oldalra. Nagyon tetszett. Aranyos volt, az iroda, volt külön asztalom. Ingáznom kellet busszal, de hát Pesten, az ingázás, az mesejó. Reggel fél 8-8 órakor keltem, először a 4-6-os pótló buszra kellett felülnöm, mivel a villamos sineit javították, majd a 105 buszra ültem fel az Andrássy úton. Minden reggel megcsodálhattam a Hősök terét és az állatkert vicces falait. 

Budapesten tapasztalhattam azt a tényt, hogy tényleg a lehetőségek városa, amit az ember csak akar, azt tehet. Sokszor sétáltam a titokzatos pesti utcákon, melyek szebbnél szebb látnivalókat tartogattak számomra. Kaptam Dorottya utcát, Dorottya kávézót, számomra ez nagy impulzus volt, hisz itthon nem találkozhatok ilyennel. A lakás ahol laktam, egy barátságos helyen volt, kedves szomszédokkal, akik minden nap köszöntek, volt, aki esetleg megkérdezte, hogy milyen volt a napom és egy kicsit szóba elegyedtünk. Budapest minden este pezsgett, nem volt megállás, különböző facebook eseményeken is voltam, könyvdedikálás, jógázás. Szerencsémre a foci Vb legfontosabb mozdulatait is Budapesten tudtam végigkövetni a Szabadságtéren, ahol hatalmas élmény volt közel ezer vagy akár több emberrel együtt szurkolni. Augusztus 20-át is a Parlament előtt ünnepelhettem több százezres tömeggel együtt. Koncerteken voltam, borkóstolókon. A legkedvesebb időtöltésem az a Margitszigeten telt, sokszor délutánonként voltam szaladni vagy olvasni a barátokkal együtt kikapcsolódtunk, napoztunk a fűben, csodáltuk a virágokat, fényképeket készítettünk. Voltam a Kopaszi gátnál, ahol láttam vidrát a Dunában, nagyon aranyos kis állat, éppen almát majszolt. Felelevethettem a Citadella szépségét, a Budai vár minden zegét-zugát bejárhattam. Voltam a Nemzeti Galériában, ahol megismertem Frida Kahlo életét, munkásságát és voltam a Terror házban is.

Pesten az élmények csak gyűltek, ki is tűztem magamnak egy projektet, amelyet szabadidőmben teljesítettem, az volt, hogy kipróbálom az indiai kaját, a kínait és a japánt. Az indiaival könnyű dolgom volt, mivel a legjobb barátnőm meghívott egy indiai étterem megnyitó bulira és ott igazi indiai különlegességeket kóstolhattam meg. A kínait, a lakásomtól nem messze lévő kis eldugott étteremben próbáltam ki és talán ott ettem a legfinomabb kínai leveseket. A japánnál, meg a sushit ettem, de sajnos az annyira nem volt az ínyemre, mivel nem szeretem a nyers halat. Napjaim nem teltek az itthoniak nélkül, hisz nagyon sok ismerősöm és barátaim tartozódtak kint ugyancsak Erasmuson. Legtöbbször, mikor az időm megengedte, a konyhában főztem, hisz hiányzott anyukám főztje.

Nagyon sokat kirándultam, múzeumokban jártam, ültem a Szabadság hídon, úsztam a Balatonban. Az egyik kiállítás, amit kiemelnék, az a Murder volt, mely sorozatgyilkosokról szólt, legelőször nagyon féltem attól, hogy elmenjek, mivel utálom a horror filmeket Az időjárás nagyon jó volt, talán túl jó is, alig tudtam megszokni a klímát. Nagyon örülök, hogy részt vehettem a mobilitási programban, talán a legszerencsésebb érzem magam, hiszen nagyon sok mindent láthattam. Lelkes vagyok, hogy hasznos dolgokra fordíthattam a nyári vakációmat, hiszen a két hónap alatt nagyon sok tapasztalatot szereztem, szakmailag pedig sokat fejlődtem. Azoknak, akik Budapestre készülnek Erasmus+mobilitásra, azt tanácsolom, hogy mindenképp ragadják meg a lehetőséget, és élvezzék ki minden percét! Nyilván hozzá kell szokni, hogy ott sosincs csend és nyugalom, ellenben a pörgős, eseményekkel teli, nagyvárosi életnek is megvannak a szépségei! A tömegközlekedési járművek állandó társak a kalandban, a szebbnél szebb, régi épületek végig kísérik minden lépésünket, és minden nap belebotlunk egy kedves mosolyba, egy érdeklődő emberbe. A munka és a tanulás mellett nyugodtan lehet szórakozni, de mindig jó megtalálni, minden napban a legapróbb örömöt is!Számomra nagyon hasznos volt ez a gyakornoki munka, mivel rengeteg szakmai tapasztalatot szereztem ez által és ezen kívül egy gyönyörű városban tölthettem két hónapot. Mindig is vonzott Budapest, így ha még lesz lehetőségem mindenképp visszamegyek oda.

2018.11.15.