Nagy Szabolcs

A nevem Nagy Szabolcs, Sapientia Villamosmérnőki kar, Automatizálás szak hallgatója vagyok és 2018 nyarát Budapesten töltöttem Erasmus+ támogatással, gyakornokként a Drukka KFT startup factory cégnél!  Két másik szaktársammal (Tordai Loránd és Borsos Bálint) mentünk ki felfedezni és megtapasztalni a Budapesti életet 2 hónapon keresztül.

Ez idő alatt megtapasztaltunk rengeteg dolgot, távol a barátoktól, ismerősöktől, a családtól, távol a komfort zónánktól! Együtt laktunk a Márton Áron Szakkollégium egyik 3 ágyas szobájában. Sajnos nekem jutott a legkényelmetlenebb fekvésű ágy az emeleten, mivel én egy héttel később érkeztem, mint ők. Nekem már csak az maradt!  Ez utólag nem is igazán számított, mert keveset voltam otthon. Sőt megesett, hogy ismerősnél aludtam. A kollégium sem volt egy álom hely, viszont ezt felhasználva motiváló erőnek, próbáltunk minél kevesebbet ott tartózkodni. Tényleg csak a minimális alvás, fürdés, átöltözés miatt mentünk haza.

Viszont volt előnye is a kolesznek, mégpedig az, hogy mindenféle embereket befogadott és szállást adott nekik, kinaiaktól kezdve a franciákig sok fiatal egyetemista megfordult ott. Igy adódott az a helyzet is, hogy egyik este össze ismerkedtünk ukránokkal is. Imádom ha bővül a kapcsolat hálóm, és ez nagyban hozzájárult. Megtudtam, hogy milyen is az élet Ukrajnában, milyen munka lehetőségek vannak, mennyi az átlag fizetés, vagy épp az okát annak, hogy miért foglalkoznak az ukránok áru csempészettel, ugyanis az a másodlagos megélhetési lehetőségük.

Időm nagy részét a befogadó intézmény irodájában töltöttem. Szerencsére jól kijöttem az ottani alkalmazóttakkal, és annak ellenére, hogy napi 9-10 órát az irodában töltöttem, mivel 8 óra volt a munka idő és 1-2 óra a kaja szünet, jól éreztem magam, mert egy családias munka környezet volt. Rengeteget fejlődtem, tanultam, de ugyanakkor szórakoztam is.

Az ott töltött időm alatt web technológiát tanultam és alkalmaztam egy valós projekten. Elsősorban  NodeJS alapú ExpressJS frameworkot, illetve a Sequelize ORM-et. Ezt egy alkalmazás fejlesztése során backenden használják, de én frontendet is tanultam. Nem volt nehéz eldönteni, hogy napjainkban legnagyobb sikernek örvendő ReactJS-t tanultam, amivel effektiv manapság már mobil alkalmazásra is lehet fejleszteni. Én viszont csak webbes felülettel foglalkoztam. A ReactJS helyes használatához szükség volt egy “state managmentre”. Erre a célra a Reduxot használtam, mivel ez a feltörekvő és egyre többet alkalmazott state management. Bár volt némi tapasztalatom a Flux illetve Reflux terén, a Redux kissé másképp közelíti meg a dolgot, igy mondhatni, hogy szinte újat tanultam.

Mindez mellett még az államvizsgámmal is foglalkoztam, hisz úgy egyeztem a vezető tanárommal, hogy bizonyos szintig el kell jussak a nyár végéig.  Az államvizsgám pedig beszédfelismeréses algoritmusokról szólt, így teljesen más témakört érintett, mint amit az irodában csináltam. Az időmet úgy osztottam be, hogy amikor épp szabad időm volt, akkor államvizsgával foglalkoztam. Mondhatni, hogy nyáron nem volt időm pihenni. Két véglet volt: vagy rohamosan tanultam és fejlődtem, vagy épp szórakozni voltam.

De munka mellett a szórakozás is belefért. Néha közös programokat szerveztünk, mint például palacsinta sütés az irodában, vagy épp focit néztünk bent. Ha nem az irodában töltöttük munka utáni időnket akkor kimentünk a város valamelyik szórakozó helyére, főleg hétvégeken. Városnéző túrákat is szerveztek nekem, hogy jobban megismerhessem Budapestet. Egy élmény volt hajókázni a Dunán, a 2-es villamossal kőrbe járni a látni valókat, vagy épp az önvezető metrón utazni. Nekik köszönhetően könnyen beilleszkedtem a nagy városba, hiszen rengeteg új ismeretségi körrel gazdagódtam általuk.

Természetesen nem csak ennyiből állt a kint töltött nyaram! Lórival és Bálinttal is gyakran szerveztünk közös programot. Ilyen volt az is amikor egy teljes napot a Budapesti állatkertben töltöttünk! Fantasztikus élmény volt, hisz én ehhez fogható állatkertet életemben nem láttam még: óriási nagy területen feküdt, rengeteg állatfajt foglalt magába és különböző órákban bizonyos helyeken egy-egy érdekes műsorral készültek az ott dolgozók. Egyszerűen lenyűgöző volt!

Más hasonló programunk is volt. Egyik hétvégén kajakozást szerveztünk. Az megismert új ismerősökkel és ismerősök ismerőseivel együtt 18 emberke gyűlt össze, hogy kipróbáljuk milyen is a Duna vizén kajakozni. Én kezdetben féltem, hiszen nagyon instabilnak tűnt a kajak, és azt hittem bármikor belefordul a Dunába, de fél óra evezés után rájöttem, hogy nincs mitől tartanom, és élvezni tudtam a kalandot, hisz egy nagy kaland volt annyi emberrel elindulni és valami új dolgot kipróbálni, amire itthon nem igazán van lehetőség.

     Összességében sikerült megismernem a Budapesti élet formát, de nem fogott meg. Nem tudom elképzelni magam, hogy ott keressek munkát egyetem után, vagy kint éljek. Az emberek vegyesek: vannak szegények, gazdagok, vannak mogorvák és kedvesek is. Rengeteg a külföldi aki vagy ott tanul vagy turisztikai látni valók miatt tartózódik ideiglenesen Budapesten. Az ok amiért nem szivesen költöznék ki az a hatalmas távoknak köszönhető illetve a drágaságnak, hisz drágább az élet az ittenihez képest. Ezért is vagyok hálás, hogy Erasmus+ támogatás keretein belül sikerült “világot látnom”, és remélem, hogy még adódik lehetőségem más kulturát is megismerni Erasmussal.

2018.11.15.