Szeibert Xavér

Szeibert Xavér vagyok, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem harmadéves hallgató Számítástechnika szakon. Már középiskolában nagy kíváncsisággal érdeklődtem az Erasmus+ pályázatok iránt és nagyon örvendtem, hogy az egyetemi éveim alatt lesz alkalmam ezeken részt venni és felfedezni egy országot, miközben egyetemi időszakban vagyok.

Bőven az Erasmus+ mobilitási programról az egyetemen szervezett tájékoztató eseményeken tudtam informálódni, s nagyon sok pozitív gondolatom keletkezett a diákok által bemutatott előadásokról, ahogyan saját tapasztalataikat mesélték el, és azt, hogy milyen csodás kalandon mentek végig. Tőlük is szereztem nagyon sok információt és tanácsot azt illetően, hogy mire kéne odafigyeljek, ha belevágnék az egész folyamatba. Elsőre nem tűnt annyira nehéz feladatnak, hát most teljesen másképp tudnám kifejezni magam. 

Már az egyetemi másodévemben is szerettem volna részt venni a mobilitáson, de sajnos a Covid időszak miatt ez nem történhetett meg, viszont harmadévesként nagy örömmel nekiláttam, hogy a második félévemet Budapesten tudjam tölteni.

A választásom azért esett Budapestre, mert már gyerekkorom óta vágytam arra, hogy itt élhessek, önmagamtól is tudjam felfedezni a város szépségét és titkait. Budapesten lehetőségem volt az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karán tanulni mérnökinformatikai szakon. A mobilitásom a legelején nehezen indult, ugyanis adminisztrációs problémákba ütköztünk. A Neptun kóddal voltak problémáim, de szerencsémre, a fogadó intézményben a koordinátorok és a tanáraim mindenben segítettek, és így probléma nélkül részt vehettem az órákon. Magyarul tudtam tanulni és több opcióm is volt azt illetően, hogy milyen tantárgyakat tudok felvenni, így több évfolyamon résztvevő hallgatóval is meg tudtam ismerkedni, kapcsolatot teremteni. A tanáraim nagy lelkesedéssel fogadtak, mint Erasmusos hallgató és az első órák után is szívesen beszélgettek velem, elmondták nekem a fontos tudnivalókat a tantárgyaikról, az egyetemi életről, különböző szokásokról. Ha úgy éreztem, hogy hátrányban lennék a többiekhez képest, akkor bármikor tudtak segíteni.

A szállásom sajnos egy kicsit messze volt az egyetemtől, viszont a tömegközlekedéshez nagyon gyorsan hozzá tudtam szokni, nem volt vészes eljutni az egyetemig. A szállásom a Kálvin téren volt, ahonnan szinte mindenhová könnyen el lehet jutni, minden közel volt (tömegközlekedéssel is), ahová el szerettem volna érni.

A mobilitás alatt nem voltam egyedül, ugyanis szerencsém volt megismerkedni és együtt lakni más országból érkező Erasmusos hallgatókkal, egy német és két olasz kollégával.

Az elején egy kicsit még furcsállottuk az egészet, de pár napon belül hamar kialakítottunk egy családias hangulatot, közös programokat szerveztünk és együtt ismertük meg Budapest titkos részeit is. Jó érzés volt, hogy egymásnak is be tudtunk számolni arról, hogy aznap miket tudtunk felfedezni, közösen bővítettük a kincstárunkat, azt, hogy miket érdemes felfedezni a városban vagy az országban.  Egymásnak mutattunk be, illetve tanítottunk különböző kulturális szokásokat, egymásnak a saját anyanyelvét is próbáltuk tanulni és sor esett egy nemzetközi sörkostolóra is. Nagyon tudom ajánlani, hogy a mobilitás során ilyen típusú szállásokat keressenek a hallgatók, ahová Erasmusos diákokat fogadnak. Lakótársaim, illetve a budapesti Erasmus diákszövetség által megismerhettem több Erasmus hallgatót is, akikkel közösen részt vettünk programokon, bulikba együtt jártunk, csodás élményeket hagytunk magunk után. Alig bírtam nyomon követni, hogy Európa szerte kik honnan származnak.           
A tanulás mellett sikerült munkát is szereznem, egy gyermekoktatással foglalkozó egyesülettel, nagyon alapszintű programozást tudtam tanítani elemi-középiskolás diákoknak különböző interaktív módszerekkel. Egy nagyon vagány csapatnak a része voltam a mobilitásom alatt és nagyon jó tapasztalatot és tudást szereztem az oktatási és fiatalokkal való foglalkozás téren.

A legkedveltebb helyem Budapesten a Margit sziget volt, itt bármikor ki tudtam sétálni, kikapcsolódni, függőágyat kihúzva könyveket olvasni. Itt található a híres zenélő szökőkút is, ami különböző zeneritmusokra is tudott külön vízköpéseket mutatni. Itt szívesen tudtam barátaimmal is sportos aktivitásokat végezni, ezzel is tudtuk jobban enyhíteni a vizsgák által keltett stresszt.

Szerencsémre nem unatkoztam, nagyon sok programon, eseményen tudtam részt venni, melyek külön az Erasmusos hallgatóknak voltak rendezve. Budapesten sok különböző és kedvelt témában lehet keresni elfoglaltságot, kiállításokra, illetve rendezvényekre el lehet menni még több embert megismerni, újabb tapasztalatokat szerezni.

Tavasszal nagyon kellemes volt meglátogatni a parkokat és megfigyelni ahogyan ismét kivirágoznak, kizöldülnek, újabb színeket adnak a város lelkébe. Különösen megfigyeltem, ahogyan váltakozik kerületenként a parkok kialakítása.

Összegzésképpen, nagyon tudom ajánlani a Erasmus+ tanulmányi mobilitást, egy nagyon jó élményt és kihívást tud adni, fel tud készíteni arra, hogy a jövőben is hasonló feladatot lehessen vállalni. A sok papírmunkát eltekintve csak bátorságra és kitartásra van szüksége mindenkinek. Nagyon örülök, hogy részt vehettem ezen a mobilitáson és végre ki tudtam húzni ezt is a bakancslistámról.