Barothi Lóránt

Az idei, és sajnos egyben utolsó nyári Erasmus+ szakmai gyakorlatomat 2025. július 18. és szeptember 17. között Budapesten töltöttem, a Garten Studiónál. Másodéves, illetve harmadéves tájépítész hallgatóként már volt lehetőségem részt venni a mobilitásban, így a helyzet nem volt teljesen új számomra. Ugyanakkor minden év más és más élményeket, feladatokat és kihívásokat tartogat, ezért idén is izgatottan vártam, hogy milyen új tapasztalatokkal gazdagodhatok, milyen új dolgokat tanulhatok.

Az eddigi pozitív tapasztalatok, a szakmai fejlődés lehetősége és a korábbi nyarak során megélt élmények hatására mindenképpen élni akartam a lehetőséggel ebben az évben is. Már a jelentkezés pillanatától biztos voltam benne, hogy ez a gyakorlat új lendületet ad majd a tanulmányaimhoz, és segít szélesíteni a látókörömet. Tudtam, hogy a Garten Stúdióhoz kerülve Magyarország egyik legnagyobb és legsokoldalúbb tájépítész cégénél dolgozhatok majd, ami nemcsak szakmailag, hanem emberileg is meghatározó élmény lesz számomra. Ezzel a tudattal és az előző évek lelkesedésével vágtam bele.

Idén is jópár szaktársam töltötte Budapesten a nyári gyakorlatát, így szinte sosem voltam egyedül – mindig akadt valaki, akivel közösen tölthettem az időmet. Mivel a tavaly egy olyan helyen sikerült gyakorlatoznom, ahol nemcsak, hogy sokat tanulhattam, de egy nagyon jó hangulatban is tölthettem a mindennapokat, nem volt kérdés, hogy idén is ott szeretnék dolgozni. Szerencsére ebben ők sem láttak semmi kifogásolni valót, így idén is a Garten Studiónál gyakorlatozhattam, akik az egyik szaktársamat is fogadták, így még inkább vártam a közös munkát. A Garten Magyarország egyik legnagyobb tájépítész cége, számos izgalmas projekt fűződik a nevükhöz, ami rögtön felkeltette az érdeklődésemet, emellett számos nagy projekt fut aktuálisan is, így volt amibe belelátni. Tevékenységük a koncepcióalkotástól az engedélyezési tervi munkarészeken át egészen a megvalósításhoz szükséges kiviteli tervekig terjed.

Több előzetes egyeztetés után már július 10-én kiutaztam Magyarországra pár ismerősöm társaságában, autóval. Az utazás gördülékenyen zajlott, és izgatottan vártam, hogy újra Budapesten lehessek. A szállásom idén ismerősöknél volt, mivel számos kollégium a szeptemberi hónapra már nem fogad külsős diákokat, így a tavalyi megoldás ezúttal nem jöhetett szóba. Bár ez változást jelentett a korábbi évekhez képest, hamar kiderült, hogy szerencsés helyzetbe kerültem: a belvárosban laktunk, közvetlenül az Országház közelében, egy rendkívül hangulatos környéken, ahonnan könnyen elérhetők voltak a főbb nevezetességek és szolgáltatások.

Igaz, hogy a cég így valamivel távolabb esett, de a budapesti tömegközlekedés kiválóan működik, így a mindennapi bejárás nem okozott nehézséget. A metró, villamos és buszjáratok sűrű menetrendje lehetővé tette, hogy időben és kényelmesen eljussak a munkahelyre, miközben reggelente és délutánonként is élvezhettem a város látványát. Ez a szállásmegoldás ráadásul több szabadságot adott a város felfedezéséhez, hiszen a nap végén sokszor elég volt kilépni az ajtón, és máris Budapest egyik legszebb részén sétálhattam.

A cégnél mindenki nyitott, közvetlen és segítőkész volt. Érkezésünkkor kulcsokat kaptunk, majd bemutattak a munkatársaknak. Nagyon jól esett, hogy emlékeztek rám, így jóformán zökkenőmentes volt a beilleszkedés. Annak ellenére, hogy nagy a létszám, a légkör családias – gyakoriak a közös ebédek, teázások. Noha már ismertem a céget, az első nap kicsit az ismerkedésről szólt, megmutatták az aktuális projekteket, valamint megismertettek minket a használt programokkal, így nem volt nehéz belerázódni a munkába. Feladataim során főként AutoCAD-et használtam (erősen ajánlom ennek gyakorlását a kiutazás előtt), de Photoshoppal és Sketchuppal is dolgoztunk. Már a második nap bevontak minket egy nagy projektbe, ami a teljes kint tartózkodásunk alatt zajlott, így szinte folyamatosan ezen dolgoztunk. Nagyon tetszett, hogy partnerként kezeltek bennünket: meghallgatták az ötleteinket, és valóban be is építették azokat a tervekbe. A projekt Békéscsabán zajlott, így néha helyszínelni is le kellett utazzunk. Rengeteget vázlatoltunk és rajzoltunk, majd a projektvezetőnkkel átbeszélve ezekből konkrét munkarészek születtek.

Úgy érzem, hogy szakmailag rengeteget sikerült fejlődnöm. A mindennapi feladataim során sikerült sokkal mélyebben elsajátítanom az AutoCAD használatát. Olyan rajzolási, szerkesztési és tervlap-készítési technikákat ismerhettem meg, amelyek a korábbi gyakorlatban még nem voltak részei a munkámnak. Ezen túlmenően alkalmam nyílt Photoshopban is utómunkát végezni, látványterveket készíteni és prezentációkat összeállítani. Fontos tapasztalat volt, hogy a cégnél a munkafolyamatok szorosan egymásra épülnek: a vázlatkészítésből konkrét tervlapok születnek, a koncepcióterveket pedig engedélyezési és kiviteli tervek követik. Beleláthattam abba, hogyan működik egy nagy volumenű projekt előkészítése. Különösen értékesnek tartom, hogy a Békéscsabán zajló projektbe már a második naptól bekapcsolódhattam, és nem csupán megfigyelőként, hanem aktív résztvevőként vehettem részt benne. A helyszínelések során megtapasztaltam, mennyire fontos a pontos felmérés és a tervezői szempontok összehangolása. Úgy érzem, hogy magabiztosabb és önállóbb lettem. A kollégák mindig nyitottak voltak a kérdéseimre, de ösztönöztek arra is, hogy saját megoldásokat keressek, és ötletekkel álljak elő. Ez nagyban növelte az önállóságomat és az önbizalmamat.

A hétköznapokon általában Budapestet jártuk, számos új, jobbnál jobb helyszínt fedezve fel. Hétvégente igyekeztünk kicsit messzebb utazni, más helyeket is felfedezni. Idén a Balatonra és Esztergomba látogattunk el. A Balaton nyári hangulata, vízparti sétányai és a frissítő fürdőzés remek kikapcsolódást jelentett, míg Esztergomban a bazilika monumentális látványa és a Duna-part nyugalma maradt emlékezetes élmény. Budapesten belül is igyekeztem minél több helyszínt bejárni: a Parlament, a Bazilika, a Vár, a Gellért-hegy, a Margit-sziget, a Városliget és az állatkert is újból a listámra került.

Hihetetlenül hálás vagyok ezért a két hónapért, mert olyan élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodtam, amelyekre más körülmények között talán soha nem lett volna lehetőségem. Nemcsak szakmai tudásban fejlődtem rengeteget, hanem emberileg is sokat tanultam. Új helyszíneket, új embereket ismerhettem meg, és betekintést nyertem a magyarországi tájépítész szakma mindennapjaiba. A mindennapi munka során megtapasztaltam, milyen fontos a csapatmunka, a pontos kommunikáció, és az, hogy mindenki hozzátegyen valamit a közös projektek sikeréhez.

Külön köszönettel tartozom a Gartenes kollégáknak a türelmükért, megértésükért és figyelmükért. Mindig készségesen válaszoltak a kérdéseimre, segítettek, ha elakadtam, és bátorítottak, hogy önálló ötletekkel álljak elő. Ez a támogató légkör nagyban hozzájárult ahhoz, hogy magabiztosabban dolgozzak és kipróbáljam magam új feladatokban is. Az együtt töltött idő alatt nemcsak szakmai kapcsolatokat, hanem barátságokat is sikerült kialakítanom. Úgy érzem, sokkal gazdagabban, tapasztaltabban és nyitottabban tértem haza, mint ahogyan elindultam, és ezek az élmények hosszú távon is meghatározzák majd a szakmai és személyes utamat.