Pál Petra

A 2025-ös Erasmus+ szakmai gyakorlatom során lehetőségem nyílt a Steppe Design Kft.-nél dolgozni, amely egy dinamikusan fejlődő, kizárólag tájépítészeti tervezéssel foglalkozó iroda. Két hónapot töltöttem el a cégnél, és már az első naptól kezdve éreztem, hogy olyan időszak következik, amely meghatározó lesz a szakmai és a személyes életemben egyaránt. Az irodába a kolléganőm vezetett be, amely a Margit körúton található, a Hungaro-Austro Plan Építészeti Tervező és Tanácsadó Kft. keretein belül, más tervezőirodákkal együttműködve működik. Nemcsok Márton, a Steppe Design tulajdonosa személyesen adta át nekem a beléptető kártyámat. Ez a gesztus számomra többet jelentett egy egyszerű adminisztrációs mozzanatnál: ahogy átvettem tőle a kártyát, abban a pillanatban éreztem, hogy valóban egy izgalmas, kihívásokkal teli, ugyanakkor inspiráló két hónap vár rám.

A mindennapjaimat a szakmai feladatok mellett az új környezethez való alkalmazkodás is jellemezte. Szállásomat az ELTE Ajtósi Dürer Kollégiumban kaptam, ahol a bentlakás vezetőjével, Salga Zoltánnal hamar jó kapcsolatba kerültem. Rendkívüli türelmének és segítőkészségének köszönhetően a kollégiumi élet könnyen ment, minden kérdésemben támogatott, így sokkal egyszerűbbé vált az ott töltött két hónap. Nagy előnyt jelentett, hogy a kollégium közel volt a Városligethez: gyakran sétáltam oda a hosszú munkanapok után, vagy találkoztam ott új barátokkal, akiket a gyakorlat alatt ismertem meg. Szerencsémre a nővérem is Budapesten él, így a kezdetekben az ő támogatása és jelenléte sokat jelentett. Általa ismerkedtem meg olyan emberekkel, akik később segítőkész barátokká váltak, és nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy otthon érezzem magam Budapesten.

A cégnél végzett munka sokrétű és rendkívül változatos volt. Az egyik első projektem a Makói Petőfi parkhoz kapcsolódott. A feladatom nem konkrét növényfajok kiválasztásához kötődött, hanem a növénykiültetés helyeinek kijelöléséhez. AutoCAD programban kellett megrajzolnom a területet, és megterveznem, hogy hová kerüljenek a kiültetések. Ez a feladat jóval több precizitást igényelt, mint amit az egyetemen megszoktam. Bár a program használatát már ismertem, itt tanultam meg igazán, hogy a legapróbb részletek is számítanak, hiszen egy-egy eltérés komoly következményekkel járhat a megvalósítás során. Ebből a tapasztalatból megtanultam, mennyire fontos az alapos előkészítés, és hogy a tájépítészeti tervezés minden elemében szükség van a pontosságra.

A Steppe Designnál töltött idő alatt részt vettem terepi munkákban is. Szegeden utcai fafelméréseket végeztünk, ahol a fák állapotát, törzskörméretét, magasságát és elhelyezkedését kellett rögzíteni. Ezeket a felméréseket több utcában is megismételtük, így a növényállomány dokumentálása során rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem. A terepi adatgyűjtés során megtanultam, hogy a pontos mérés és nyilvántartás mennyire elengedhetetlen a későbbi tervekhez. Győrben szintén fafelmérést végeztem, egy bevásárlóközpont környezetében. Ez a munka különösen rávilágított arra, hogy a városi zöldfelületek mennyire fontos szerepet töltenek be a mindennapi életben, és mennyi odafigyelést igényelnek a tervezők részéről.

A cégnél több iskolai projektbe is betekintést nyertem. Részt vettem játszóterek tervezésében, ahol nemcsak a növényelrendezésre kellett figyelnem, hanem a terek funkcionális használhatóságára is. Megtanultam, hogy a tájépítészet nem kizárólag a növényekről szól, hanem komplex közösségi terek kialakításáról, ahol a gyerekek és felnőttek egyaránt jól érezhetik magukat. Keszthelyen, a Ranolder Iskola udvarában is készítettem terveket növénykiültetéshez, míg egy másik projektben játszótéri elemekhez rajzoltam ötleteket, skicceket, amelyeket később a kollégáim beépítettek a végleges tervekbe. Ezek a feladatok különösen közel álltak hozzám, mert nemcsak precizitást, hanem kreativitást is igényeltek.

A tervezési munkák során többféle programot használtam. AutoCAD mellett Excelben rögzítettem az összes terepi adatot, Illustratorban és InDesignban pedig tervlapokat, látványterveket készítettem. Egyik emlékezetes feladatom a bontási és fakivágási terv pontosítása volt: minden burkolatfelületet részletesen fel kellett mérni és táblázatban rögzíteni. Ezek a munkák rendkívüli türelmet és koncentrációt igényeltek, de rengeteget tanultam belőlük.

A gyakorlat során Marci, a főnököm, számos különleges szakmai élményt biztosított számomra. Eljutottam például Kiskunfélegyházára, ahol egy projekt előkészületeit figyelhettem meg, és találkozhattam a polgármesteri hivatal dolgozóival. Nagy élmény volt, amikor kezet ráztak velem, és megdicsértek a határozott kézfogásomért – apróság, de számomra inspiráló visszajelzés. Gyermelyen a Sándor Metternich kastély parkjában is jártam, ahol a mauzóleum környezetében terveztek játszóteret és kulturális teret, illetve a fák pótlását. Itt megtapasztalhattam, milyen fontos a történeti környezet tisztelete, és hogyan lehet modern funkciókat integrálni egy történelmi park területébe.

Az Erasmus+ azonban nemcsak a szakmai fejlődést jelentette számomra, hanem rengeteg kulturális és személyes élményt is. Szabadidőmben bejártam Budapest legismertebb látnivalóit: a Budai Várat, a Halászbástyát, a Parlament környékét, a Hősök terét és a Városligetet. Ezek a helyszínek minden alkalommal lenyűgöztek történelmi jelentőségükkel és különleges hangulatukkal. A gasztronómiai élmények szintén felejthetetlenek maradtak: kipróbáltam a magyar konyha klasszikusait, de nemzetközi fogásokat is. Különösen emlékezetes számomra egy perzsa étterem, ahová egy új barátommal látogattam el. Ő mutatta meg nekem a perzsa konyha gazdag ízvilágát, és ez az este számomra nemcsak egy gasztronómiai felfedezés, hanem egy új barátság kezdete is lett.

Összességében a 2025-ös Erasmus+ szakmai gyakorlat számomra életre szóló élményt jelentett. Megtanultam, hogy a tájépítészet rendkívül összetett, kreatív és precíz szakma, amelyben a gondos tervezés, a részletekre való figyelem és a csapatmunka elengedhetetlen. Hálás vagyok a két mentoromnak, akik minden helyzetben segítőkészen támogattak, és külön köszönet illeti Marcit, aki szakmai tudásával, pozitív hozzáállásával és bizalmával folyamatosan motivált.

Az Erasmus+ nem csupán szakmai, hanem kulturális és emberi fejlődést is adott. Olyan barátokat, élményeket és emlékeket szereztem, amelyek örökre velem maradnak. Ezért mindenkinek szívből ajánlom: pályázzon Erasmus+-ra, és merjen belevágni akár egyedül is. A program egyszerre nyújt szakmai tapasztalatot, kulturális gazdagodást és személyes fejlődést mindezt úgy, hogy közben életre szóló élményekkel ajándékoz meg. Számomra az Erasmus+ nemcsak egy gyakorlat volt, hanem egy meghatározó életszakasz, amely örökre megváltoztatta a szakmához és a világhoz való hozzáállásomat.