Idén vettem a bátorságot és benyújtottam az iratokat az Erasmus+ szakmai mobilitás pályázatára. Ez volt az utolsó lehetőségem az alapképzés során, így igyekeztem megragadni az alkalmat. A bátorítást a barátaim Erasmus iránti lelkesedése adta, mivel egyedül nem vágtam volna bele egy ekkora kalandba. Együtt benyújtottuk a papírokat és vártunk. Nagy örömünkre szolgált az egyetem által kiküldött üzenet, mely szerint mindegyikünk elnyerte a pályázatot.
A szakmai gyakorlatot július 17-én kezdtük meg, és egy Kecskeméttől 7 km-re található csendes községben, Helvécián töltöttük, ahol a tanyavilág igen kiterjedt, így mondhatni távol voltunk a világ zajától. Az általunk választott cég a Hegede Kertészet Kft. volt, ami egy évelő dísznövénytermesztéssel foglalkozó, nagy múlttal rendelkező családi vállalkozás. A kertészet 37 éve működik és az évek során lassan bővült, így ma már 10 ha nagyságú területen termesztenek konténeres évelő dísznövényeket, valamint törpecserjéket. Az általuk kínált növényfajták száma több, mint 1500 volt, így lehetőségem nyílt kibővíteni az egyetemen szerzett ismereteimet az ott megismert új fajokkal és fajtákkal.
Az első napokban a konténerek gyomtalanítását, a fűszernövények visszametszését végeztük, miközben feltérképeztük a parcellákat, valamint megfigyeltük a növények igényeik szerinti csoportosítását. A kertészet más-más parcelláin voltak elhelyezve szárazságtűrő, árnyéktűrő és árnyékkedvelő, vízi, vízparti növények, a díszfüvek, valamint a cserjék.
A cserepek 120-125 cm szélességű, egyenes sorokba rendezve álltak a tereprendezés során kialakított sima felszínű talajon. A cserép mérete és alakja határozta meg a sor szélességét, valamint a pakolás stílusát. Mi is kipróbálhattuk magunkat a sorpakolásban, ami igen nagy precizitást igényelt, ugyanis folyamatosan figyelni kellett a sor egyenesben tartására.
Néhány sorpakolással töltött nap után megnéztük honnan is kerülnek ki a cserepek a szabadba. A csarnokban egy kis négy személyből álló csapat dolga volt a növények tőosztással történő szaporítása, amelyeket majd egy kilenc tagú csapat ültetett el cserepezőgéppel. Legelőször mi is a tőosztással való szaporítást tanultuk meg, melyet több növénnyel végeztünk, például: deres csenkesz, gyöngyvirág, cickafark, nagy meténg, kis meténg, kakukkfű. Mindenik növény esetében máshogyan kellett eljárni, mivel másféle szaporítóképletekkel rendelkeztek.
Miután többféle növény tőosztásának technikáját is elsajátítottuk, kipróbálhattuk magunkat a félautomata cserepezőgép mellett is minden funkcióban. Legjobban a növények pakolását élveztem, itt egyesével rá kellett helyezni a növényeket a futószalagra, az egymás után következő cserepekre alacsonyabb és magasabb sebességfokozatokban, az ültetés gyorsaságától függően.
Ültettünk olyan növényeket is, melyek sejttálcában érkeztek Hollandiából (ikravirág), ezeknek az ültetése sokkal könnyebb volt, viszont a szaporítóanyag ilyen formában igen sokba kerül.
A kertészet nagyon sok megrendelést kapott az ősz folyamán, így a növények szállításra való előkészítésében is aktívan részt vettünk. Minden cég megrendelését különböző színű táblácska jelezte, amin fel volt tüntetve a fajta neve és a megrendelt darabszám. A mi feladatunk az volt, hogy a kellő fajtából a kellő mennyiséget megtisztogassuk a száraz levelektől és gyomoktól, majd ládákba rakjuk és kiszállítsuk a kijelölt helyekre. Az ott töltött két hónap alatt ez a feladat tetszett a legjobban, mert eközben találkoztam a legtöbb, számomra ismeretlen növénnyel, és azokkal a növényekkel újra, melyeket mi szaporítottunk le és ültettünk el korábban a csarnokban. Elcsodálkoztam, hogy néhány fajta milyen sokat fejlődött ez idő alatt.
Az esős napokon kint leállt a munka és olyankor bent, a csarnokban kézzel ültettük a nagyobb cserepeket igénylő sásliliomot és bazsarózsát, amit a nagy cserép méret miatt géppel nem lehetett megvalósítani.
A cég vezetőivel megejtett beszélgetéseink során megtudtuk milyen nehézségekkel kell szembenéznie egy ilyen profilú cégnek, melyek az aktuális és melyek az általánosabb problémák. Megláttuk a kitartás és a kemény munka gyümölcsét, hogy mire képes az ember ha azt teszi egy életen át amit szeret.
A szabadidőnkben, vagyis a hétvégéken a kirándulásokból is kivettük a részünket, ellátogattunk Kecskemétre, Budapestre, Hajdúszoboszlóra és Egerbe, ahol még szőlőszüreten és az azt követő feldolgozáson is részt vettünk, mindezt egy rövid borkóstolóval befejezve. Megcsodáltuk a Szarvasi Arborétumot és a Mini Magyarország parkot.
Összességében elmondhatom, hogy a Magyarországon töltött két hónapot nagyon tartalmasan töltöttem el, tanulásból, munkából és szórakozásból egyaránt kivettem a részem, szakmailag új kapcsolatokat építettem ki, beleláthattam egy cég működésébe, hogy mennyire fontos a vezető és a dolgozók közötti összhang.
Köszönöm, hogy mindennek részese lehettem!


2020.11.10.

Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a romániai magyarság önálló egyeteme Európában, melynek célja nemzeti közösségünk oktatásának és tudományos életének elismert szakmai színvonalon való művelése.
Marosvásárhelyi Kar
Marosvásárhely/Koronka, Calea Sighișoarei nr. 2.
Postacím: 540485 Târgu-Mureş, O.p. 9, C.p. 4
Tel: +40 265 206 210, fax: +40 265 206 211
E-mail: office@ms.sapientia.ro