Dani Eszter

Harmadéves tájépítészként pár szaktársammal elhatároztuk, hogy több szakmai tapasztalatot gyűjtünk a nyáron az Erasmus+ mobilitással Budapesten. A kezdeti nehézségek ellenére akik megpályáztuk mindannyian kijutottunk. Első problémánk volt, hogy nehezen kaptunk céget ami fogadna, mivel az alapfokú AutoCad tudásunk miatt hátrányban vagyunk másokkal szemben, én személy szerint 5 vagy 6 irodának írtam, a többiek volt, hogy sokkal többnek. Én csak olyan helyre akartam menni ahol belepillanthatok a tervezés mibenlétébe és nagyobb projekteket tanulmányozhatok, mivel magánkertek tervezésében már volt szerencsém résztvenni.

Így 2021 július 2-án a Garten Stúdió irodánál kezdtem meg a két hónapos szakmai gyakorlatomat. Ez az iroda 2004 óta már nem foglalkozik kivitelezéssel csak tervezéssel. 1995 - a cég megalapítása óta rengeteg projektjük volt az egész ország területén. Talán az eddigi legnagyobb projektjük a budapesti Városliget pályázata volt, amely ütemeinek tervezése még mindig folyik. Tehát a mobilitásom elején a szabadidőmben a liget projekt vizsgálatával foglalkoztam, összehasonlítva a többi pályázattal, és átolvastam több ehhez kapcsolódó könyvet is. Az első napom egy pénteki napra esett, így csak az azt követő héten kezdődhettek el az érdekes folyamatok. Az első napon a megérkezésem után a főnök behívta a fő tervezőket és csapatvezetőket a konferenciaterembe és ott beszéltük át röviden, hogy milyen céllal érkeztem, milyen élményekkel, tudással szeretnék távozni, körülbelül mi az amit eddig nagy vonalakban tanultunk, tehát milyen tárgyak voltak és milyen tanárok tanítottak eddig, hogyha volt-e magyarországi tanár és milyen tárgyat tanított. Megegyeztünk a munkaprogramba, hogy reggel 8:30 től egy fél órás ebédszünettel 5:00 kor végzek. A cégnél jelenleg 17-18 személy dolgozott a nyáron, ez régebb volt 25 és 8 személy is, ennek az irodának volt a legnagyobb a létszáma a többiek közül. Ebből három főnök és alapító, vannak főtervezők akik csapatvezetők is és akkor alattuk még vannak beosztottak. Jelenleg csak azért vannak ennyien mert ketten is szülési szabadságra készülnek és így ritkán járnak be. A nyár alatt mind a 4 csoportban dolgoztam és kisegítettem.

Következő héten elvittek az új Néprajzi Múzeum zöldtető tervének a megbeszéléseire. Az új Néprajzi Múzeum egy hajlított tetejű épület, amely alkalmas az emberek számára sétálásra és pihenésre.

Ezután egy munkatársammal elmentünk Balatonszemesre a Campingbe fákat felmérni egy új projekt miatt, fafelmérés közben sokan kérdezték, hogy kilesznek ezek a fák vágva? A felmérésnek a fakataszteri lapját és listáját én készítettem el. Következő feladatom  metszetek elkészítése volt, egy támfal kiterített metszete legfőképpen, így ezalatt is bővíthettem az AutoCad tudásomat. Mindeközben a szabadidőmben több szakmai könyvből is olvasgattam. A következő fafelmérésünk helyszíne Csepelen volt egy másik belső csapattal, és ott már a fa kataszteri lapokat egy teljesen új programba az Indesign-ba készítettem el, melyet egy nagyon hasznos programnak találok, így örülök hogy megtanulhattam. Csepelen több problémába is ütköztünk mivel az AutoCAD-es geodéziai alaprajzon nem minden talált azzal amit a geodéta felfestett a helyszínen. Később elvittek fakoppozni is, bár már volt szerencsém megismerni ezt a vizsgálati módszert mégis sok új dolgot tanultam meg a szakembertől aki végezte.

Mivel még mindig folyik a liget projekt ezért  az aktuális ütemekben mindig van valami kis változtatás, újítás vagy kijavítás, amit esetleg az építész nem gondolt teljesen jól. Ezért szintén az új Néprajzi Múzeumnál az építész az 56 os emlékmű felé vezető járdákat hosszába felszabdalta, ezért ezt Garten kijavította, én pedig hogy ne csak alaprajzi szinten legyen meg le modelleztem ArchiCadbe hogy látni lehessen a különbséget 3D formátumba is.

Később a Hungaroring projekt megbeszéléseinél voltam jelen, majd a feladatom az volt, hogy a Hungaroring körüli betervezett funkcióknak megfelelően összeírjam a helyrajziszámokat és a felhasznált területeket.

Időközben elvittek engem is a liget új Zeneházához tervezett zenélő burkolat színeinek kiválasztásához, ez is egy hosszabb folyamat volt, mivel többszöri egyeztetésre volt szükség amíg megtaláltuk a megfelelő színeket.

Július végén belevontak engem is egy teljesen új pályázatba, amely szerencsémre éppen augusztus végéig tartott, így részese lehettem az elejétől a végéig. A pályázat megkezdése egy helyszíneléssel kezdődött, ahol minden egyes pályázó külön fakataszter kellett készítsen így felmértük az összes fát, amely benne volt a tervezési területbe. A helyszínen megvizsgáltuk az úthálózatot, a forgalom mennyiségét és gyakoriságát, a parkolók számát, a kávézók, éttermek számát és helyét, valamint a zöldfelületeket és a rendezvény tereket. Mátészalkán 1888-ban gyúlt fel Magyarországon legelőször a közvilágítás New Yorkkal egyidőben. Ennek fényében a főtéren csak még inkább hangsúlyozni akarták, hogy Mátészalka a fény városa. Minden nyáron megtartják itt a fényes fesztivált, ami egy elég nagy rendezvények számít.

A helyszínelést követően rengeteg megbeszélés vette kezdetét, az utasokkal, építészekkel és látványtervezőkkel egyaránt. Ezeken a megbeszéléseken szinte mindegyiken résztvettem, és közösen ötleteltünk a koncepcióról, a főnök megengedte, hogy én is elkészítsem a saját kis koncepcióm. A legelején én voltam felelős az információgyűjtésért, hogy bepillantást nyerhessünk Mátészalka régmúltjába, különböző archív fotókat kerestem, megvizsgáltam a Mátészalkán rendezett, megtartott ünnepségek és rendezvények számát, idejét és volumenét.

Mikor már megvolt a koncepció, elkezdődhettek a részletek kidolgozása, én a megyeháza előtti és az azt körülvevő zöldfelületeket rajzoltam be. Először csak skiccpauszon vázoltam fel több ötletemet és a főnökkel ezekből hoztuk ki a végleges formát.

Augusztus 19.ig be kellett fejeznünk a teljes alaprajzot kidolgozva hogy átadhassuk a látványtervezőknek. Az augusztus 20.i, és az azt követő héten tovább kellett bent maradnunk mint 5 óra annak érdekében, hogy elkészüljünk mindennel, az utolsó héten a 6 tervlap közül én a metszetes tervlapért feleltem. Itt újra különböző praktikákat tanulhattam meg AutoCadbe. Az volt a probléma, hogy kevesen dolgoztunk a pályázaton mivel ezzel egyidőben más projektekkel is foglalkozniuk kellett a többieknek. Így az utolsó pénteken estig kellett dolgoznunk, hogy befejezzük a hétfői leadásra, de szerencsére hétfőn mindent időben letudtunk adni elektronikusan. Majd kedden én mentem el, hogy elhozzam a habkartonokra kinyomtatott tablókat. A végeredmény nagyon jó lett, ezért az irodába visszavezető úton, a Dunaparton sétálva büszkeség töltött el, hogy az én munkám is benne van ebben a pályázatban. A legutolsó napomon, szeptember elsején az egyik csoportvezetővel még utoljára kimentünk  az új Néprajzi Múzeumhoz, a meglévő növény kiültetéseket leellenőrizni, itt is megtapasztalhattam hogy sajnos nem mindig készítik el úgy a dolgokat ahogy az tervlapon meg van álmodva.

Összességében és annak ellenére, hogy milyen nehezen sikerült céget találnunk, én oda kerültem ahova már a legelejétől szerettem volna a Garten stúdióhoz, és sok új tapasztalattal lettem gazdagabb. Láthattam egy tervezés teljes folyamatát és részt vehettem kisebb részfeladatokban is, ezenkívül sok más projektbe nézhettem bele így azokból is tanultam.

Mindenkinek csak ajánlani tudom hogyha van rá lehetősége akkor éljen az Erasmus+ szakmai gyakorlat lehetőségével, mert ilyen éles helyzetekben tanulja meg igazán az ember hogy mi is a tájépítészet lényege.

2021.11.08.