Nagy Henrietta

Amennyire közhelyesnek tűnik az a mondás, hogy minden lehetőséget ki kell használni, pont annyira igaz is. Végzős hallgatóként, utolsó lehetőséget kihasználva pályáztam az Erasmus+ szakmai gyakorlat mobilitására. Előző évi tapasztalataim fényében, idén is nagy reményeket fűztem a gyakorlathoz. Hiszem azt, hogy könnyebben elhatározza magát az ember, ha van kivel társuljon, így volt ez nálunk is, ugyanis szaktársammal, Krisztinával már összeszokott párosként vágtunk bele az idei kalandokba. Már a pályázat benyújtása során rutinosabbnak bizonyultam, valamint a pályázat megnyerése után is tudtam, hogy milyen nehézségek várnak rám, ezért időben elkezdtem a befogadó intézmény keresését. Ami ezúttal is hosszas folyamat volt, sok kétségbeesett nappal, de végül sikerült a számunkra legmegfelelőbb helyet megtalálni, ugyanis gyakorlatunkat a Miniszterelnöki Kabinetirodában, a Kormányszóvívői Kabinetben töltöttük. A szálláskeresés sem volt egy egyszerű feladat, azonban indulásunkra ez a nehézség is megoldódott, egy ismerősnél laktunk a Városliget szomszédságában.

Szeptember elsején volt az első nap, amikor becsöppentem egy számomra izgalmas és érdekes környezetbe. Egyetemi éveim alatt mindig is vonzott a politikai kommunikáció terülte, így most a gyakorlat során volt szerencsém megtapasztalni és megismerni, hogyan is zajlik valójában és milyen segíteni abba, hogy egy kormány üzenetét eljuttassuk a választópolgárok felé.

Remek közösség fogadott, akik első perctől kezdve barátságosak, segítőkészek voltak, teljes értékű tagként tekintettek ránk, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy mindennapjaink zökkenőmentesen teljenek. Nyugodtan állíthatom, hogy ebben a munkakörben egyetlen percig sem unatkozhat az ember, ugyanis mindig történik valami és mindig van ellátni való feladat. Az idő nagy részét az irodában töltöttem, azonban számos alkalom adódott mikor rendezvényekre és egyéb izgalmas programokra kísérhettem el a kormányszóvívőasszonyt. Ilyen alkalom volt az Országház látogatása, ahol nemcsak az üléstermeket és irodákat tekinthettem meg, hanem a kupolába is kijuthattam, ahová felmenni igencsak kiváltságos lehetőség. Ezenkívül Budapest és Magyarország több olyan helyszínére is eljutottam a munkának köszönhetően, ami maradandó élményt adott. Nemcsak helyszíneket de rengeteg remek embert is megismertem az országjárás során. A karantén alatt több alkalommal kísértem figyelemmel a Kormányinfókat a tévében vagy az interneten, de akkor még nem gondoltam, hogy egyszer én is részt vehetek ezek megszervezésében és beleláthatok, sőt segíthetek az előkészültekbe és az utómunkába egyaránt. Egy ilyen esemény során, számos dolgot tanulhattam, hiszen egy kétoldalú kommunikáció zajlik, újságírók és a kormány képviselői között, a kérdésfeltevés hogyanjától egészen a különböző kommunikációs stratégiákon keresztül minden fellelhető benne. Több alkalommal vettem részt tévéműsor forgatásán, különböző tévécsatornák székházába nyertem betekintést, valamint láthattam, hogyan néz ki egy stúdió, előkészületek és a forgatás lezajlása, nem mellesleg a vároteremben garantált volt híres emberrel való találkozás.

Feladataim közé tartozott a különböző közösségi média oldalakra való tartalomgyártás, kormányinfó előkészültéinek segítése, sajtófigyelés.

A hétvégék mivel szabadok voltak, ezért szinte mindig az aktív pihenést választottuk a kikapcsolódás érdekébe. Városnéző hétvégéink során megismertük Pécs, Villány, Győr, Esztergom, Eger, Tihany, Balatonfüred és Veszprém nevezetességeit. Pécsen több Marosvásárhelyről származó, Erasmusos hallgatóval töltöttük a hétvégét, ami bebizonyosodott, hogy mennyire feltöltő és szívetmelengető érzés otthoni emberekkel találkozni. Budapesten is még így a járvány időszakában is számtalan programot találni, a klasszikus dunaparti séták, borozások mellett, állatkertet látogattunk, konferencián vettünk részt, és még a Ferenc pápa által celebrált misére is eljutottunk. Vannak dolgok amiket kifejezetten szeretek a nagyvárosi életnen, az az, hogy bármikor becsöppenhetünk random eseményekre, programokra. Ilyen emlékezetes esemény volt számomra, egy vasárnap délelőtti városligeti séta során Farkas Bertalan által tartott ünnepség, az űrkutatok tiszteletére.

A tavaly írt konklúzióm idén még inkább érvényessé vált, hiszen egy ilyen megragadt lehetőség hatalmas fejlődéssel jár úgy emberi, mint szakmai téren. Jelentősen segített az önmegismerésben, különböző szituációk kezelésében, teherbírásban, kapcsolattartásban és nem utolsó sorban az önállóság növelésébe, sőt még a főzéstudás gyarapításában is. Szakmai téren még inkább nehezebb megfogalmazni mindazt, amit kaptam ettől a 4 hónap gyakorlattól, hiszen annyi új feladatba és helyzetbe próbáltam ki magam, megannyi új tudásra tettem szert, ami mostanra természetessé vált, hogy megtudom csinálni, azonban ez mind az elmúlt időnek köszönhetem.

A pályázat minden várakozásomat felülmúlta, hiszen a gyakorlat lejárta után lehetőségem adódott tovább folytatni az itt elkezdett munkát.

Mint mindenki én is csak egyetlen dolgra szeretnélek biztatni, hogy vedd a bátorságot, motiváljon a fejlődés és a kalandvágy, keress egy társat és pályázz! Mert megéri!