Rafai Antónia

2023 tavaszán, másodévesként végre én is megpályáztam egy Erasmus+ nyári mobilitást, ami arra adott lehetőséget, hogy egy cégnél kipróbáljam azt a tudásom, amit eddig az egyetemen elsajátítottam. Rengeteg keresgélés után találtam egy megfelelő tájépítész céget, az s73 tájépítész irodát. Ez az iroda városok közterületeinek megújításával foglalkozik, nagyléptékű tervek készítésében vesznek részt. Nevükhöz kapcsolódik például a Parlament melletti Kossuth tér vagy a Kálvin tér Budapesten.

Mobilitásom 2023 júliusában kezdődött. Tizenharmadikán érkeztem meg Budapestre, és tizennegyedikén már el is kezdtem a munkát. A kollégák nagyon kedvesen fogadtak, segítőkészek voltak, nyugodtan kezeltek, kedvességükkel és segítőkészségükkel hozzájárultak egy pozitív munkakörnyezethez, mindig készek voltak megosztani a tudásukat és tapasztalataikat velem. Tudták, hogy tanulni megyek oda, éppen ezért nem voltak magas elvárásaik. Azt éreztem, hogy valódi csapat vagyunk, és mindannyian közös célokért dolgozunk. Az összetartás és a barátság, amely ebben a csapatban kialakult, valóban inspiráló lehet bárki számára. Az iroda tagjai nagy becsben tartották a gyakornokokat. Mindig időt szántak arra, hogy segítsenek és támogassanak engem és gyakornok társaimat a feladataimban. A tény, hogy bíztak bennem és fejlődésre ösztönöztek, nagyon fontos volt számomra, igazán hálás vagyok érte. Hozzájárultak ahhoz, hogy ez az élmény még értékesebbé váljon, és soha ne felejtsem el a velük eltöltött időt. Az Erasmus+ nyári gyakorlat lehetőséget adott számomra arra, hogy ne csak szakmailag fejlődjek, hanem hogy olyan emberekkel is megismerkedjek, akik valóban szenvedéllyel és elkötelezettséggel dolgoznak tajépítészként. Megtanultam, hogy hogyan építsek erős kapcsolatokat a munkahelyi környezetben, és hogyan kommunikáljak hatékonyan. A csapatmunka során megvilágosodott bennem, hogy az összetartás és a közös célok iránti elkötelezettség milyen fontos egy sikeres munka elvégzésében és a célok elérésében.

 Munkatársaim között volt két olyan személy is, akik szintén a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem hallgatói voltak, tájépítészet szakon végeztek. Tőlük is sok tanácsot kaptam a jövőmre tekintve. Jó érzés volt tudni, hogy olyan emberek is vannak körülöttem, akik onnan jönnek, ahonnan én, érdekes volt látni, hogy Sapientiás hallgatók itt is tudnak boldogulni.

Az első napokban még csak felmérték a képességeimet úgy számítógépes programokban, mint tervezés, növényismeret terén. Szépen lassan én is belerázódtam az iroda mindennapjaiba. Az ottani munkakörnyezetben eltöltött idő alatt komoly szakmai fejlődésen mentem keresztül. Minden nap új kihívásokkal találtam szemben magam, és ezeket a kihívásokat sikeresen leküzdöttem az újdonsült ismeretek, tapasztalatok, és a kollégáim segítsége által. A gyakornoki program során sokféle projektben vettem részt, és mindegyik új lehetőséget kínált a tanulásra.

A munkahelyre minden reggel kilencre kellett menni, és általában egy napindítóval kezdtük a munkát. A napindító mindig online felületen volt, videóhívásban beszéltük meg, hogy aznap ki, mivel fog foglalkozni, kinek van szüksége segítségre. Azért kellett ezt online lebonyolítani, mivel több irodája volt a cégnek, nem voltak egy helyen az emberek. Általában egy átlagos munkanapon fél hatig voltunk bent az irodában, délben tartottunk egy félórás ebédszünetet, ahol mindenki a magának pakolt ennivalót fogyasztotta.

Az ott töltött idő alatt nagyon változatos munkákat osztottak ki nekem. Ezek közül az egyik legérdekesebb, leghasznosabb számomra egy „Zöld sziget” nevű pályázat volt, amire az irodát az épületük lakóközössége kérte fel. A hozzá tartozó kis udvart kellett újra tervezni, amit jelenleg szemetestárolóként használnak. A főnököm úgy gondolta, hogy ez egy remek feladat gyakornokok számára, mivel itt egy kisebb négyzetes alakú kertről volt szó, nem volt nagyon nehéz boldogulni vele, viszont legtöbb tudásomat igénybe vette. Én mértem fel a területet. Mérőszalaggal megmértem a kerületét, megszámoltam a jelenlegi burkolat darabjait, képeket készítettem, felmértem a faállományt, beszélgettem a lakosokkal, figyelembe vettem, hogy nekik milyen elképzeléseik lennének a kerttel kapcsolatban. Ezek után bevittem számítógépbe az adatokat, majd tervezéshez kezdtem. Sokat segítettek ebben a munkatársaim, kijavították a hibáimat, változtatásokra tettek javaslatot. A feladat által a pályázatírással, költségvetés számítással is megismerkedtem.

Ezenkívül még több nagyobb projektben is segítettem, kisebb részleteket bíztak rám, mint például Excel táblázatok, növény kiültetések. Volt egy nap, amikor kész projekteket nyomtattam ki, majd A4-es méretre hajtogattam azokat.

Mindezen készségek hozzájárultak a szakmai fejlődésemhez, és most magabiztosabbnak és felkészültebbnek érzem magam a jövőbeli kihívásokhoz, számos területen fejlődtem, és a személyemben is éreztem növekedést. A munka során olyan kihívásokkal találkoztam, amelyekre korábban sosem gondoltam volna, és ezeknek a kihívásoknak a leküzdése hozzájárult az önbizalmam növeléséhez. A tervezési feladatok során fejlesztenem kellett a kreativitásomat és a problémamegoldó képességeimet, és megtanultam, hogyan merjek nagyobb tervekben gondolkodni.

A munka mellett rengeteg időt szenteltem annak, hogy felfedezzem Budapest kulturális és szabadidős lehetőségeit. Várost néztem, múzeumokat látogattam meg, és elmerültem a helyi gasztronómiában. A város pezsgő éjszakai életében is részt vettem, és élveztem a budapesti éjszakák hangulatát.

Munka után volt, hogy összeültünk a szaktársakkal, mivel többen is Budapesten töltötték a nyári gyakorlatukat. Egy fröccs mellett megbeszéltük a tapasztalatainkat, észrevételeinket a munkáinkkal kapcsolatosan, mindenki más és más élményről tudott beszámolni, mivel mind különböző cégeknél dolgoztunk.  Egy hétvégén közös balatoni kirándulást is szerveztünk, ahova vonattal utaztunk le, itt csak kiélveztük a tópart adottságait, szépségét és a helyi kikapcsolódási lehetőségeket, még közös vízi biciklit is béreltünk. Csatlakoztak hozzánk azok a szaktársaink is, akik nem Budapesten gyakornokoskodtak, így nyáron is összehozott minket az Erasmus+.  Ezen kívül a szabadidőmet próbáltam hasznosan eltölteni a város parkjaiban, ahol gyakran elmerültem a kortárs tervezésekben, nagyon sok ihletet merítve belőlük.

Gyakornokságom ideje alatt nagyon sokat tanultam. Összeállt bennem egy kép arról, hogy mivel is kell egy tájépítész foglalkozzon. Rájöttem, hogy sokkal komplexebb ez a szakma, mint ahogyan én gondoltam, mindenhez kell egy kicsit értenünk.

Az Erasmus+ nyári gyakorlat lehetőséget nyújtott a karrierem fejlesztésére, és gazdagította az életemet. Ebben a rövid időszakban számos értékes emlékkel és ismerettel gazdagodtam. Hálás vagyok az Erasmus+ programnak és az s73 irodának a támogatásért és lehetőségért.

Összességben nagyon jól éreztem magam. örülök, hogy volt lehetőségem kipróbálni magam mind munka terén, mind egy nagyvárosban való boldogulásban. Úgy gondolom, hogy az Erasmus+ által biztosított mobilitásokat nagyon megéri kihasználni, általuk bármely diák rengeteg tapasztalattal tud gazdagodni, éppen ezért bátoritok mindenkit, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, mert ezek a tapasztalatok szélesítik a látókörünket és lehetővé teszik a személyes és szakmai fejlődést. Belecsöppenti az embert az életbe. Remélem jövőre is lesz lehetőségem kipróbálni magam minél több helyzetben, várom a következő hasonló lehetőséget, hogy tovább gyarapítsam a tapasztalataimat és ismereteimet.