Angyal Kriszta

Harmadéves tájépítész hallgatóként úgy éreztem, hogy szeretném a tanulmányaimat valódi szakmai tapasztalattal is kiegészíteni, ezért döntöttem úgy, hogy jelentkezem az Erasmus+ szakmai gyakorlati mobilitási programjára, mivel sok pozitív visszajelzést hallottam már róla. Ennek köszönhetően 2025 nyarán a szakmai gyakorlatomat Magyarországon, Budapesten töltöttem az Erasmus+ pályázati lehetőség keretein belül. Mivel a rövid mobilitás mellett döntöttem, nem volt könnyű egy hónapra fogadóintézményt találni, de végül sikerrel jártam, és így esett a választásom a Pagony Táj- és Kertépítész Irodára. A jelentkezésemhez az  önéletrajzomon kívül portfóliót is kértek, ami szerencsére pozitív bírálatot kapott. A céggel való ügyintézés gördülékenyen zajlott, az e-mailjeimre szinte azonnal reagáltak és a szükséges dokumentumokat is rövid időn belül visszaküldték. ami nagyon szimpatikus volt számomra.

Július 30-án éjjel indultam autóbusszal és már augusztus 1-én kezdetét is vette a szakmai gyakorlatom. Az első napomon 10-re kellett mennem a céghez, ahol Vincze Attila csapatában fogadtak és kaptam egy kis körbevezetést az irodában. Mindenki kedves és közvetlen volt velem, egyenként bemutatkozott mindenki, majd megmutatták a helyemet az irodában. Már az első napon belerázó feladatokkal láttak el, mint például  a szkennelő és nyomtató használatának elsajátítása, tervlapok beszkennelése és digitális feldolgozása Photoshopban, tervlapok hajtogatása, jelmagyarázatok szerkesztése stb.. Ezenkívül részt vettem az Ars Topia Alapítvány „Kalákázni jó!” című kiállításán a Pesti Vigadóban, ahol a tárlat termeiben kihelyezett növények gondozásával segítettem a kiállítás fenntartását. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy egyik szaktársam, Somodi Bernadett is a cégnél töltötte a gyakorlatát, bár nem egy csapatba kerültünk, az ebédszüneteket mindig együtt töltöttük.

Az első néhány nap után több különböző futó projektbe is bevontak, így lehetőségem nyílt betekintést nyerni az iroda aktuális munkafolyamataiba és aktívan részt venni azokban. Kifejezetten tetszett, hogy minden feladat előtt, amelybe belevontak, mindig ismertették velem a helyszínt, a koncepciót és a szükséges háttérinformációt, hogy jobban átlássam a megoldandó munkát.

Az egyik kiemelkedő projekt amibe részt vettem az Budakalászon a Béke sétánynak a tervezési programja volt, amit azzal kezdtünk, hogy körbe ültünk, kiterítettük a park jelenlegi helyszínrajzát és olyan kérdéseket vitattunk meg, mint a közlekedés szervezése és a telkek autós megközelíthetősége, burkolati rendszer fejlesztése valamint a sportpálya és játszótér fejlesztése. Ezek után mindenki megkapta a leosztott feladatát, amelyben és is részesültem. Önálló tervezési feladatként a parkon belüli kismotorpálya megtervezését bízták rám. Először skicc formájában készítettem több változatot, majd közösen kiválasztottuk melyik a legszimpatikusabb, végül AutoCAD-ben is megkellett terveznem méretek alapján. Külön öröm volt számomra, hogy a tervemet a koncepció részeként felhasználták. Emellett készítettem a park további betervezett elemiről és kialakított tereiről metszeteket és látványokat először rajzi majd digitális verziót is, ugyanis ez a terv a 3. közösségi tervezés alkalmára készült véleményeztetésre, és ezek által jobban érthetőbbé szerettük volna tenni a közösség számára.

Ezt követően Fertődön, a Velux irodaház előtti zöldterület átalakítási projektben segítettem a növénykiültetési terv elkészítésében. Feladatom az volt, hogy AutoCAD-ben berajzoljam a kiültetés mintázatát, a javasolt növények alapján kellett őket szín- és betűkóddal jelöljem, valamint feltüntessem a minták szerinti felosztott területek nagyságát négyzetméterben, majd ez alapján növénydarabszámot. Minden elvégzett feladatom után átbeszéltük az eredményt. Ezek a megbeszélések nemcsak a hibák javításában segítettek, hanem abban is, hogy tapasztaltabb kollégáktól tanuljak és új nézőpontokat ismerjek meg.

Az irodai feladatok mellett lehetőségem volt a Citadella felújítási munkálatainak megtekintésére is, ahol részt vettem a történelmi erőd körüli rézsűkre kerülő kőtömbök elhelyezésének irányításában, amelyek a fokozottan védett sárgás habszegfű (Silene flavescens) és budai nyúlfarkfű (Sesleria sadleriana) élőhelyét biztosító kőkupacokat alkotják. Ezeket a növényeket az ELTE Füvészkertben szaporítják, majd a kövek repedéseibe telepítik, eredeti élőhelyükhöz hasonlóan, másképp nem engedélyeztei a Természetvédelmi Hatóság. Egy másik alkalommal pedig betekintést nyerhettem egy faápolási kérdésekről szóló, költségtételes egyeztetésbe, amelyet a Főkerttel folytattak.

Leginkább a hétvégenként volt lehetőségünk  igazán kihasználni a budapesti életet. Bár nem először jártam itt, mindig volt új felfedezni való- legyen szó kiállításokról, koncertekről, hangulatos kávézókról, parkokról vagy a legismertebb turisztikai látványosságokról. Külön élmény volt az augusztus 20-ai tűzijáték, amely egészen más élmény volt a Duna partján.

Összeségében egy tartalmas és eseménydús hónapot tudhatok magam mögött, amely során szerzett tapasztalataim nagy értékkel bírnak mind szakmai, mind személyes fejlődésem szempontjából. Meggyőződésem, hogy az itt elsajátított tudás és élmények hosszú távon is meghatározóak lesznek a szakmai utamon. Hálás vagyok az Erasmus+ programnak ezért a lehetőségért; bár voltak kihívások és fárasztó napok, minden percét megérte, és egy tanulságos, motiváló és maradandó élményekkel teli időszakként fogok visszagondolni rá.