Kovács Zoltán-Dániel

1.    Bevezető

Az Erasmus+ program keretében lehetőségem nyílt Budapestre utazni egyik barátommal, aki szintén a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem informatika szakos hallgatója. Az Erasmus+ pályázati rendszer kifejezetten arra hivatott, hogy a hallgatók nemzetközi tapasztalatot szerezzenek, új környezetben próbálják ki magukat, és fejlesszék szakmai tudásukat, miközben betekintést nyernek más országok és városok mindennapjaiba. Úgy éreztem, hogy ez az utazás nemcsak a szakmai fejlődés szempontjából lesz előnyös, hanem személyesen is sokat ad majd: új élményeket, új emberek megismerését, valamint önállóságot és felelősséget.

Az utazást autóval tettük meg ketten, én voltam a sofőr. Az út szerencsére teljes mértékben akadálymentesen zajlott, jó hangulatban haladtunk végig, hiszen az egyik legjobb barátommal vághattam neki ennek a kalandnak. Ez nemcsak a közlekedést tette könnyebbé, hanem a későbbi napokra is jó alapot adott, hiszen baráti társaságban minden helyzet könnyebben kezelhető. Útközben megbeszéltük az előttünk álló program várható eseményeit, terveztük, hogyan fogjuk beosztani az időnket, és ezzel fokozatosan rá is hangolódtunk a szakmai gyakorlatra.

A budapesti tartózkodás izgalmas tapasztalatot jelentett számunkra, hiszen nemcsak szakmai, hanem kulturális élményeket is adott: betekintést nyerhettünk a főváros mindennapjaiba, közelebbről is megtapasztalhattuk, milyen egy nemzetközi program résztvevőjeként helytállni.

2.    Virtuális komponens

A gyakorlat első része a virtuális komponens volt, amely egy héttel előzte meg a tényleges szakmai gyakorlatot. Ennek célja a felkészítés és a szervezési kérdések tisztázása volt: megbeszéltük, hogy mikor és milyen feladatokra kell érkezni, kinek milyen időbeosztás felel meg, és milyen előismeretek szükségesek a későbbi munkához. A program keretében kisebb tesztekre is sor került, amelyek segítségével felmérték a hallgatók tudását. Ezek elsősorban az objektumorientált programozás alapfogalmaira épültek, például az osztályok, konstruktorok és metódusok használatára, mindezt a Java nyelv segítségével gyakoroltuk.

A felkészítő alkalmak során a mentorunk mindvégig kedves, megértő és rendkívül rugalmas volt, ami nagyban megkönnyítette a munkát és a tanulást. Érezhető volt, hogy nemcsak az elvárásokat közvetíti felénk, hanem valóban segíteni szeretne abban, hogy fejlődjünk és jól boldoguljunk a gyakorlat során. Rövid, de hasznos szakasz volt ez a komponens, amely rendszerezte az eddig megszerzett tudásomat, és előkészítette a terepet a szakmai komponensben elvégzendő feladatokhoz.

3.    Fizikai komponens

a)    Alkalmazás bemutatása

A szakmai gyakorlat során betekintést nyerhettünk a Danubius Informatika mindennapi fejlesztési folyamataiba. Egy kisebb, belső használatra készülő projekt fejlesztésében vettünk részt, amely egy hibajegy-kezelő rendszer kibővítését célozta meg. A cél az volt, hogy a felhasználók könnyebben nyomon követhessék a hibák állapotát, valamint automatizáljuk a riportkészítést.

A gyakorlat során megismerkedtem a rendszer főbb működési elveivel és az alapvető kezelési folyamataival, valamint aktívan részt vettem a háttérben zajló fejlesztési feladatokban, amelyek célja a hibák gyorsabb feldolgozása és a bejelentési folyamatok egyszerűsítése volt.

b)   Saját feladataim

A szakmai gyakorlat során legfőbb feladatom a hibajegy- és kárbejelentő rendszer backend fejlesztésében való aktív részvétel volt, különös tekintettel a Java és Spring Boot alapú REST API végpontok kialakítására és finomhangolására. Feladatom volt többek között új végpontok létrehozása, melyek segítségével a felhasználók és a vezetőség részletes statisztikákat és riportokat nyerhettek a bejelentett hibákról.

Implementáltam a havi és éves bontású riportok lekérdezésére szolgáló végpontokat (GET /tickets/reports/monthly és GET /tickets/reports/yearly), amelyek lehetővé tették a hibák kategóriánkénti elemzését. Emellett részt vettem a hibajegyek státuszának módosítását szolgáló végpont (PUT /tickets/{id}/status) kialakításában, valamint a hibajegyek előzményeinek lekérdezésére szolgáló funkció (GET /tickets/{id}/history) implementálásában. Ezek a fejlesztések nagyban hozzájárultak a rendszer működésének átláthatóságához és a problémák gyors nyomon követéséhez.

A feladatok ellátása során folyamatosan alkalmaztam a GitFlow verziókezelési módszertant, biztosítva a kód konzisztenciáját és a több fejlesztő által végzett munkák zökkenőmentes integrációját.

c)    Miért volt fontos

A szakmai gyakorlat során végzett feladataim hozzájárultak a rendszer hatékony működéséhez és a szervezet belső folyamataihoz. Az új REST API végpontok lehetővé tették a hibajegyek gyors státuszkezelését, az előzmények lekérdezését, valamint a havi és éves riportok készítését, amelyek a vezetőség számára átlátható és könnyen értelmezhető információkat szolgáltattak.

Emellett a Scrum keretrendszer alkalmazása, napi standupok, sprinttervezés, backlog-kezelés és demók segítették a feladatok átláthatóságát, a csapatmunkát és a határidők betartását. Ezek a tapasztalatok nemcsak a projekt sikeréhez járultak hozzá, hanem gyakorlati rálátást nyújtottak az agilis fejlesztési folyamatok mindennapi működésére is. Már élőben is tapasztalhattam, amit a 3. év első félévében a Szoftverrendszerek tervezése tárgy keretein belül tanultam. Véleményem szerint ezek a SCRUM meetingek nagyon fontosak, hogy minden hatékonyan és gördülékenyen menjen a munka során.

d)   Alkalmazott technológiák

• Java, Spring Boot – a backend fejlesztés fő eszköze, amely lehetővé tette a REST API végpontok létrehozását és a rendszer üzleti logikájának kezelését.
• Oracle SQL – az adatbázisok kezelésére és lekérdezések készítésére használtam, például a hibajegyek és riportok nyomon követéséhez.
• GitFlow – a verziókezelés és a kód integrációjának megszervezésére szolgáló módszertan, amely biztosította a fejlesztések átláthatóságát és a stabil kódot.
• Scrum – az agilis fejlesztési módszertan alkalmazása során részt vettem napi standupokon, sprinttervezésen, backlog-kezelésben és demókon, ami segítette a csapatmunkát és a feladatok átláthatóságát.

4.    Személyes tapasztalatok

A szakmai gyakorlat során számos olyan élményben és tapasztalatban volt részem, amelyek nem csupán szakmai fejlődésemet, hanem személyes képességeim is jelentősen gazdagították. Különösen értékesnek találtam azt a lehetőséget, hogy az elméletben megszerzett tudást a gyakorlatban is kipróbálhattam, és közvetlen visszajelzéseket kaptam a mentoromtól a munkámról.

A virtuális komponens során megtapasztaltam, milyen fontos az önálló problémamegoldás, az időbeosztás és a feladatok priorizálása. Ezzel párhuzamosan a fizikai komponens során a csapatmunkában, a napi megbeszéléseken és a közös projektfeladatok során a kommunikáció, az együttműködés és a felelősségvállalás képességeit is gyakorolhattam.

Az apróbb, mindennapi sikerek, például egy új funkció implementálása vagy egy felmerülő hiba gyors megoldása nagy elégedettséggel töltöttek el, és megerősítették bennem a motivációt a szakmai pályafutásom folytatására. Ezen kívül értékes tapasztalatokat szereztem az agilis fejlesztési módszertan és a verziókezelés gyakorlati alkalmazásában is, amelyek jelentősen hozzájárultak a szakmai képességem bővítéséhez.

Az iroda rendkívül szép és tiszta volt, ami már az első pillanatban meghozta a jó hangulatot, amint beléptünk. Az ott dolgozók rendkívül barátságosak és kedvesek voltak velünk, ami tovább növelte a motivációmat és a komfortérzetemet a munkavégzés során. Ezt az élményt egy pár fényképpel is szeretném illusztrálni: 

5.    Összegzés

A Danubius Informatika szakmai gyakorlata rendkívül értékes és tanulságos élmény volt számomra, amely lehetőséget biztosított arra, hogy a tanulmányok során szerzett elméleti tudást a gyakorlatban is kipróbálhassam. Mind a virtuális, mind a fizikai komponens során aktívan részt vettem a fejlesztési folyamatokban, így betekintést nyerhettem a modern informatikai rendszerek működésébe és a mindennapi munka menetére.

A gyakorlat során nemcsak szakmai kompetenciáimat tudtam bővíteni, hanem személyes képességeimet is fejleszthettem, különösen az együttműködés, a kommunikáció és a problémamegoldás terén. Az iroda hangulata és a munkatársak kedvessége azonnal komfortérzetet és motivációt biztosított számomra, így a tanulási folyamat még élvezetesebbé vált.

Összességében a Danubius Informatika gyakorlata lehetőséget adott arra, hogy magabiztosabban és felkészültebben álljak a szakmai kihívások elé, és megerősítette bennem az elkötelezettséget az informatika területén való további fejlődés iránt. Ez a tapasztalat hosszú távon biztos alapot nyújt a jövőbeli szakmai pályafutásomhoz.