Kiss Jácinta Barbara

Beszámoló

A szakmai gyakorlatomat Budapesten, az Üllői út 78. szám alatt található Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikán végeztem. A klinika országos szinten kiemelkedő szerepet tölt be az általános sebészet, a transzplantációs ellátás – vese-, máj- és hasnyálmirigy-átültetések –, valamint a gasztroenterológia területén. A komplex ellátás két egymás melletti épületben zajlik, ahol a magas színvonalú betegellátás mellett jelentős oktatási és kutatási tevékenység is folyik.
A szervezeti struktúra élén a klinikaigazgató, Prof. Dr. Szijártó Attila áll. Az ő munkáját közvetlenül segíti a klinikai vezető ápoló, aki az ápolási igazgatói feladatokat látja el. Kiemelt szereplő a klinikai higiénikus, Sebóné Tóth Jolán, aki szakmailag mind az orvosi, mind az ápolási vezetőnek jelent, ugyanakkor folyamatos kapcsolatot tart a részlegek vezetőivel is a higiénés szabályok betartásának érdekében. Hatáskörébe tartozik a sterilizáló szakmai felügyelete, valamint a külső takarítócég munkájának ellenőrzése. A klinikai higiénikus szakmai háttere széleskörű, közegészségügyi és járványügyi felügyelő alapszakon, valamint népegészségügyi ellenőr, epidemiológiai szakirányon szerzett mesterfokozaton alapul.

A gyakorlat megkezdése előtt fő célként a szakmai tudás bővítését, új elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítását tűztem ki. Emellett fontosnak tartottam, hogy betekintést nyerjek az egészségügyi adminisztráció korszerű, digitalizált megoldásaiba.

A szakmai gyakorlat munkarendje munkanapokon 9:00 és 13:00 óra között zajlott. Ez alatt az idő alatt többféle feladatban vehettem részt, amelyek mind elméleti, mind gyakorlati szempontból gazdagították tudásomat.

Az egyik legfontosabb tevékenység az ágytérkép alapján vezetett fertőző beteglista összeállítása volt, amely a fertőzések számonkövethetőségét és a betegbiztonságot szolgálta. Az infekciókontrollhoz kapcsolódó feladatok közé tartozott a sterilizáló működésének ellenőrzése, a betegek izolálásának felügyelete, valamint a műtőkben elhelyezett HEPA-szűrők cseréjét követő mikrobiológiai vizsgálatok eredményeinek nyomon követése. Rendszeresen részt vettem a klinikai tisztaság ellenőrzésében is, amely a megfelelő fertőtlenítőszerek alkalmazásával biztosította a kórházi környezet higiénés biztonságát.

Feladataim közé tartozott továbbá a fertőző betegek adatainak rögzítése és jelentése az Országos Szakrendszeri Informatikai Rendszeren (OSZIR) keresztül. Az OSZIR egy államilag működtetett, központi informatikai rendszer, amely a közegészségügyi és járványügyi feladatokat támogatja. Célja hogy egy egységes adatkezelést biztosítson az egészségügyi hatóságok számára. Különböző modulokból áll, és mi a járványügyi szakrendszert használtuk, ezzel egységes adatkezelést biztosítva  a hatóságok felé és elősegítve a gyors reagálást és a bürokrácia csökkentését.

A kézfertőtlenítés helyes technikájának elsajátítása a gyakorlat fontos eleme volt. Ehhez fluoreszcens adalékanyagot tartalmazó kézfertőtlenítőt alkalmaztunk, majd a folyamat eredményességét a Hand in Scan készülék segítségével ellenőriztük. A berendezés pontosan jelezte, hogy a kéz mely részein maradtak hiányosságok, ezáltal objektív és azonnali visszajelzést biztosított a higiénés gyakorlat megfelelő végrehajtásáról. Emellett részt vettem az endoszkópos eszközök és a mosogatógép berendezések kötelező időszakos mikrobiológiai mintavételezésében is. Különösen tanulságos volt, amikor egy nem megfelelő eredményt adó mosogatógép újravizsgálásában segédkeztem. A mintavétel során védőfelszerelést viseltünk, és a vizsgálat bouillon táptalaj felhasználásával történt.

Problémák csak a gyakorlat elején merültek fel, amikor még ismeretlenek voltak külömböző szakszavak vagy nehézséget okozott megtalálni minden betegadatot pontosan a betegek kórlapjaiból, hiszen azok hiányosak voltak néha. Ezen kivül minden gördülékenyen ment és nem okozott tul nagy megterhelést egy feladat sem.

Elért eredményeim közé sorolnám,  hogy a gyakorlat végére átfogó képet nyertem a klinikai higiénés munka mindennapi kihívásairól, az infekciókontroll kiemelt jelentőségéről, valamint az adatszolgáltatási kötelezettségek hatósági szerepéről. Emellett gyakorlati tapasztalatot szereztem a kézhigiéne ellenőrzésében, a mikrobiológiai mintavétel folyamatában, valamint a kórházi tisztaság vizsgálatában.

A gyakorlat során részletesebben megismertem a multirezisztens kórokozók (MRK) jelentőségét és rövidítéseit, így például a Methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA), a Vancomycin-rezisztens Enterococcus faecium (VRE), az Extended Spectrum Beta-Lactamase (ESBL) termelő baktériumokat, valamint a multirezisztens Pseudomonas aeruginosa és Enterobacteriaceae együttes előfordulását (MPAE). Ezek klinikai jelentősége kiemelkedő, hiszen a fertőzések megelőzésének és kezelésének alapját képezik.

Fontos technológiai tapasztalatot jelentett az Országos Szakrendszeri Informatikai Rendszer (OSZIR) használata is. Ez egy központi, államilag működtetett elektronikus rendszer, amely a közegészségügyi és járványügyi adatok egységes rögzítésére és továbbítására szolgál. Moduláris felépítésének köszönhetően több szakterületet lefed, a gyakorlat során mi a járványügyi szakrendszert használtuk, amely lehetővé tette a fertőző betegek pontos nyilvántartását és a hatóságok felé történő azonnali adatszolgáltatást. További kiemelt technológiai újdonságot jelentett a Hand in Scan készülék alkalmazása, amely a kézhigiénés gyakorlat objektív mérésére szolgál. A fluoreszcens adalékanyagot tartalmazó kézfertőtlenítő alkalmazását követően a készülék speciális fényforrás segítségével megmutatta, hogy a kéz mely területein maradtak hiányosságok a fertőtlenítés során. Ezáltal számszerűsített visszajelzést adott a kézfertőtlenítés hatékonyságáról, és hozzájárult a kézhigiénés technika folyamatos fejlesztéséhez.

A Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikán végzett szakmai gyakorlat során lehetőségem nyílt átfogó ismereteket szerezni a klinikai higiéné és az infekciókontroll gyakorlatáról. Megismertem a fertőzésmegelőzés korszerű módszereit, az adatszolgáltatási kötelezettségek fontosságát, valamint a higiénés ellenőrzések szakmai hátterét. A gyakorlat hozzájárult szakmai fejlődésemhez, gyakorlati készségeim bővítéséhez és ahhoz, hogy a jövőben magabiztosabban tudjak részt venni az egészségügyi ellátórendszer infekciókontroll feladataiban.