Csibi-Pál Henrietta

Elsőéves hallgatóként a tanév lezárása után ki használtam az Erasmus+ szakmai gyakorlat nyújtotta lehetőséget. Mivel már a tanulmányaim kezdetétől érdekelt az egészségügyi ellátórendszerek működése a kulisszák mögött is, örömmel választottam a Semmelweis Egyetem Sebészeti Klinikáját gyakorlati helyemül. A program 2025. június 30-án kezdődött, és a gyakorlatom során rengeteget tanultam a kórházi higiénia működéséről, felelősségéről és arról is, milyen szerepet játszik a betegellátás minőségének fenntartásában.

A sebészeti osztályon töltött hetek során elsősorban a higiéniai részlegen dolgoztam, ahol napi szinten követhettem nyomon a fertőtlenítési eljárásokat, dokumentációkat, és betekintést nyertem a mikrobiológiai adatok kezelésébe is. A mindennapjaimat Sebóné Tóth Jolán higiénikus mellett töltöttem, akitől nemcsak szakmai útmutatást kaptam, hanem valódi támogatást is. Az első napokban minden új volt: az épület, a folyamatok, a szabályok – de hamar belejöttem, és egyre magabiztosabban mozogtam a klinikai környezetben.

Az egyik első feladatom az úgynevezett „ágy lapok” vezetése volt. Ezekben kellett naprakészen rögzíteni az izolált betegek adatait, születési évüket, a mintavétel időpontját, és a diagnózist. Kezdetben kissé ijesztőnek tűnt az adatkezelés felelőssége, de idővel megszoktam a precizitást, amit ez a feladat megkívánt. Hamar rájöttem, hogy egy-egy pontatlanul rögzített adat akár félreértésekhez is vezethet, ezért különösen figyeltem a részletekre. 

Minden napunk része volt a mikrobiológiai leletek átnézése is. Ezekből kellett kiszűrnünk azokat az eseteket, ahol fertőzésgyanú merült fel, és szükség esetén tovább jelenteni azokat az illetékes hatóságok felé. A munka részeként gyakran jártuk be az osztályokat a takarítási vezetővel. Ez különösen érdekes tapasztalat volt, mivel nemcsak az adminisztrációs munkában, hanem a helyszíni ellenőrzések során is részt vettem. Figyeltem a takarítás minőségét, feljegyeztem az esetleges hiányosságokat, és erről jelentést készítettem.

Több alkalommal részt vettem a zárófertőtlenítések ellenőrzésében is, amelyek akkor történtek, amikor egy beteg távozott az osztályról. Jolán részletesen elmagyarázta, milyen fertőtlenítőszereket kell használni, hogyan kell az egyes területeket alaposan megtisztítani, és milyen szempontokra kell figyelni az eszközök kezelésénél. 

A gyakorlat során lehetőségem volt egy mintavételben is részt venni. Egy fertőtlenítő gépből vettünk mintát, amelyet aztán laborba vittünk – ez az élmény különösen emlékezetes maradt számomra, mert akkor láttam először, hogyan zajlik egy ilyen eljárás a gyakorlatban. Nagy hatással volt rám az is, amikor kipróbálhattam a handing scan eszközt. Ez megmutatta, hogy mennyire alapos a kézmosásom – és megdöbbentő volt látni, hogy amit „alaposnak” hittem, az bizony még hagyott kívánnivalót maga után.

Rendszeresen részt vettem a főorvosi viziteken is, ahol Jolán válaszolt a fertőtlenítéssel és izolációval kapcsolatos kérdésekre. Ezek során nemcsak szakmai tudással gazdagodtam, hanem megfigyelhettem azt is, hogyan működik a szakemberek közötti kommunikáció, és hogyan történik a döntéshozatal egy ilyen összetett rendszerben. Külön élmény volt, amikor lehetőségem nyílt bemenni a műtőbe is, ahol éppen a légelszívó berendezést javították. Az adminisztratív és helyszíni feladatok mellett olyan apró, de fontos munkák is rám hárultak, mint az osztályokon használt fertőtlenítő eszközök igényeinek felmérése, megrendelése és nyilvántartása. Ez a rész különösen sokat tanított a logisztika fontosságáról. Különösen motiváló volt számomra, hogy a gyakorlat során betekintést nyerhettem olyan területekre is, amelyekről korábban csak elméletben tanultam. Ez nemcsak megerősítette az érdeklődésemet, hanem új kérdéseket is felvetett bennem, amelyekre most már tudatosan keresem a válaszokat.

A gyakorlat nemcsak szakmailag, de emberileg is sokat adott. Munkán kívül igyekeztem kihasználni, hogy Budapesten vagyok, így munka után gyakran fedeztem fel a várost. Jártam a Váci utcán, megnéztem a Parlamentet, felsétáltam a Gellért-hegyre, és persze a Halászbástyát sem hagytam ki. Hétvégén hosszabb kirándulásokat is terveztem: eljutottam Szentendrére, majd Esztergomba is ellátogattam, ahol megnéztem a bazilikát, és sétáltam a Duna-parton. Ezek az élmények segítettek abban is, hogy kikapcsolódjak a napi felelősségteljes munka után. A szakmai gyakorlat így nem csupán munkavégzés volt, hanem egy komplex élmény – tanulás, felfedezés és személyes fejlődés egyszerre.

Összegzésül elmondhatom, hogy ez az Erasmus+ gyakorlat egy kivételes lehetőség volt számomra. Rengeteget tanultam a pontosságról, felelősségről, a csapatmunkáról és a szakmai kommunikációról. Emellett önállóbbá, magabiztosabbá és nyitottabbá váltam.