Bede Lilla-Ágota

Június 29-én indultam barátnőmmel Budapestre, a marosvásárhelyi repülőtérről a W6 2486-os járattal. Az út mindössze egy óráig tartott, és máris megérkeztünk a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre. Leszállás után azzal kellett szembesülnöm, hogy a telefonom nem csatlakozott az itteni mobilhálózatra, ami megnehezítette a kapcsolattartást a családommal és a tájékozódást is. A reptérről taxival jutottunk el a szállásunkra, ahol a szobakulcsot egy kis széf segítségével tudtuk átvenni. Az Airbnb pontosan olyan volt, mint a képeken: tiszta, jól felszerelt, és kiváló helyen feküdt. A kipakolás után elindultunk a Keleti pályaudvarra, hogy bérletet vásároljunk.

Az első nap kissé nehézkesen indult, főként a tömegközlekedés terén. A térképalkalmazás internet nélkül nem sokat segített, de végül sikerült betájolnom magam.

Reggelenként a II. János Pál pápa térről indultam, a 4-es metróra szálltam, majd egy megálló után átszálltam a 79-es villamosra, amely egészen a Dózsa György úti megállóig vitt. Innen pár perc sétával elértem a célomhoz: az RTL Liget Centerhez, ahol két hetet töltöttem szakmai gyakorlaton.

A munkanapom reggel 8:50-től este 18:00-ig tartott. A szerkesztőség épületébe beléptetőkártyával lehetett közlekedni, amelyet minden reggel személyi igazolvány felmutatásával kaptam meg a portán. A nap mindig reggeli értekezlettel indult: a szerkesztő és a riporterek közösen megbeszélték, ki milyen témával szeretne foglalkozni aznap. Amint a szerkesztő jóváhagyta az ötleteket, kezdődhetett a munka.

A feladatok közé tartozott a telefonhívások lebonyolítása, e-mailek küldése, forgatási engedélyek beszerzése, majd forgatás az operatőrrel és technikussal. Interjúkat készítettünk személyesen, online vagy telefonon keresztül. A forgatások és vágóképek készítésekor megtanultam, hogy kiemelten fontos a riporter és az operatőr közötti gördülékeny együttműködés, eredményes kommunikáció hiszen csak így születhet valóban színvonalas anyag. Ha az operatőr nincs tisztában a riporter szándékaival, nem tudja megfelelően megörökíteni a lényeget.

A forgatások után visszatértünk a szerkesztőségbe, hogy megvágjuk az anyagot, és elkészítsük a riport szövegét. Ittlétem során megtanultam felkonfot, demót és scriptet írni, voksokat készítettem az utca emberével, és anyagokat szerkesztettem. A munkámat Molnár Fruzsina     szerkesztő- riporter kísérte végig, akitől rengeteget tanultam. Nagyon tehetséges szakember, aki mindig támogatott, bátorított, és segített, ha elakadtam. Mivel nem számoltam az esős idő bekövetkeztével, nem hoztam magammal kabátot. Ő egy hétre nekem adta a sajátját, ez a cselekedet empatikus jelleméről árulkodik.

Minden nap más vágókkal ismerkedtem meg, így különböző módszereknek lehettem szemtanúja. Volt alkalmam megnézni, hogyan zajlik élőben az esti, 18:00 órás RTL Híradó a színfalak mögött. Találkozhattam Szellő Istvánnal és Erős Antóniával, akiket korábban csak a képernyőn láthattam, ez óriási élmény volt.

Ugyanakkor itt szembesültem azzal, milyen stresszes és fárasztó tud lenni a riporteri munka. Nehéz megfelelő megszólalókat találni, sokan vonakodnak nyilatkozni vagy egyáltalán kamera elé állni. Fontos, hogy barátságos, közvetlen stílusban közelítsünk az emberekhez, és el kell fogadni az elutasítást is. Egy idő után az ember megtanulja felismerni, kit érdemes megszólítani.

A riporternek minden időjárási körülmény között helyt kell állnia. Volt olyan nap, amikor közel 40 fokos hőségben, a tűző napon forgattunk órákon át. Ez rendkívül kimerítő volt. A riportokat mindig az aznap esti híradóba készítettük, ezért szoros határidők között kellett dolgoznunk, ami időnként feszültséget szült. Egy anyag képernyőre kerülése mögött hosszú, összetett munkafolyamat húzódik meg, amibe a nézők általában bele sem gondolnak.

Megtapasztaltam, mennyire fontos egy jó munkahelyi légkör, egy közvetlen és családias csapat tagja lehettem. Bármikor szívesen visszamennék, és jó érzés tudni, hogy ők is visszavárnak.

Hálás vagyok a lehetőségért, hogy betekintést nyerhettem a riporteri szakma kulisszái mögé. Ez egy maradandó élmény marad számomra, és úgy érzem, életre szóló kapcsolatokat is szereztem.

A szabadidőmben felfedeztem Budapest szépségeit: ellátogattam a Hősök terére, megnéztem a Parlamentet, voltam a Római-parton, a Rakparton, a Halászbástyán, a Gellért-hegyen és a Szent István-bazilikánál is. Budapest este különösen lenyűgöző. A város rengeteg szórakozási lehetőséget kínál, nyitott, befogadó légköre pedig különösen kellemes élménnyé tette az itt-tartózkodásomat.

Ez a program építette a jellememet, önállóbb személyiséggé válltam továbbá nyitottabb lettem az új emberekre és helyzetekre. A tapasztalatok nemcsak szakmailag, hanem emberileg is gazdagítottak. Bárkinek csak ajánlani tudom, hogy éljen az Erasmus adta lehetőségekkel.