Böjthe Áron

Elsőéves kertészmérnök hallgatóként, 2025-ben ismerkedtem meg az Erasmus+ pályázati lehetőséggel és mivel nagyon megtetszett meg is pályáztam. Később örömmel értesültem arról, hogy sikeresen megnyertem a pályázatot, így szakmai gyakorlaton vehetek részt külföldön. A következő lépésként céget kellett keresni. Ez viszonylag gyorsan ment mivel februárban részt vettem az egyetem által megszervezett szakmai utón, ahol az egyik helyszín a Rózsa Péter Biogazdasága volt. Itt ismerkedtem meg Ifj. Rózsa Péterrel, aki a gazdaságban a zöldség termesztési részleget irányítja. Fél hektáros üvegházban és 3 hektáron szabadföldön termeszetenek 35 féle zöldséget.  Mivel megtetszett az ő munkássága már akkor eldöntöttem, hogy nyáron valamilyen formában legalább egy hónapot el szeretnék tölteni ezen a helyen. Így az Erasmus+ pályázat sokat segített abban, hogy a szakmai gyakorlat megvalósuljon.

Az egyetemen elvégzett kötelező szakmai gyakorlat után, július 23-án ki is utaztam Magyarországra. Mivel rövid szakmai gyakorlatot választottam a kiutazásomat megelőzte egy virtuális komponens, amely abból ált, hogy a tulajdonossal megbeszéltük a fontos tudnivalókat a gazdaságról, azt, hogy milyen feladatok várnak rám és, hogy mire számítsak az ott tartozkodásom ideje alatt. Utazásként a Zöld út lehetőségét választottam, amely magába foglalja a vonatot, buszt és az autóval való utazást abban az esetben, ha többen utaznak vele. Én a busszal való utazást találtam megfelelőnek, amellyel Marosvásárhelyről Debrecenig jutottam el és mivel a biogazdaság Balmazújvároson található, amely 30 km-re helyezkedik el Debrecentől, egy vonatpótló buszt vettem igénybe, hogy eljussak odáig.

A helyszínen már nagyon várták az érkezésemet és nagy vendégszeretettel fogadtak. Ahogy megérkeztem elvezettek a szállásomhoz, amely a tanyán helyezkedett el így nagyjából ott dolgoztam, ahol laktam. Később együtt vacsorázhattam a családdal a Biocsárdában, ahol megbeszélhettünk minden olyan dolgot, amely esetleg kérdés volt számomra, de a szakma is szóba került és a különböző problémák a megoldása a biogazdálkodásban.

Az első nap izgalommal töltött el mert még sosem dolgoztam ekkora kertészetben, ilyen hatalmas üvegházban és már nagyon kíváncsi voltam, hogy hogyan fogok helyt állni a nekem kiosztott feladatok elvégzésében, de szerencsére ezzel nem volt probléma mert a munkatársaim nagyon segítőkészek voltak. Csütörtökön kezdtem el dolgozni, amikor mindannyian a szombati piacozásra készítettük elő az árut, volt aki szedte a zöldséget, mások mosták egyesek pedig pucolták a hagymát. A cégen belül minden hét nagyjából ugyanúgy néz ki mert a hét elején, hétfőn, kedden és szerdán mindenki a növények gondozásával foglalkozik, ami magába foglalja a kapálást is, egy általam nem annyira kedvelt munkakört. Csütörtökön és pénteken a zöldségek piacra való előkészítése a prioritás és szombaton pedig az eladáson van a hangsúly, amely a budapesti Biokultúra Ökopiacon történik. Már első héten elmehettem a többiekkel a piacra, hogy ebbe a munkakörbe is betekintést nyerjek. Mivel a piac körülbelül 3 órára található a gazdaságtól időben el kellett indulni, így hajnali 1 órakor már úton voltunk, hogy 4 órára érjünk oda, 6 óráig kipakoljunk és 7 órára készen legyen minden, hogy jöhessenek a vásárlók.

Az első hétvégét elég megterhelőnek éreztem mert eléggé sokat kellett dolgozni és a hőség kimerítő volt számomra. De hamar megszoktam a munkát és azt, hogy este korán le kell feküdni, hogy kipihentnek érezzem magam reggel.

Második héten minden reggel 5 órakor kezdtem a munkát és a hőség miatt 2 órakor fejeztem be. Átlagosan nem mondhatom el a napjaimról, hogy monotonitás jellemezte őket mert minden nap mást csináltam, hogy a lehető legtöbb munkakörbe betekintést nyerjek és átlássam a biogazdaságot, mint egy rendszert, amelyet sok kis feladat épít fel.

Számomra nagyon fontos kérdés volt a növényvédelem is amelyre választ is kaptam szerdán amikor egy növényorvossal, a Kite Zrt. egyik növényvédelmi specialistájával találkozhattam, aki elmesélte hogyan működik a biológiai növényvédelem és hogy miként kell kiszórni az általa hozott ragadozókat. Mivel Péter látta, hogy érdekel a növényorvoslás ezért engem bízott meg azzal, hogy minden héten ameddig ott tartózkodok én szórjam ki ezeket a kis predátorokat. Ahogy teltek a napok, hetek egyre jobban kezdtem átlátni a munkafolyamatokat, a feladatok prioritizálásának a fontosságát és azt, hogy milyen fontos a természettel való együttműködés. Egyik nap megkérdeztem Pétertől, hogy mi a sikerességének a titka, ő pedig csak annyit válaszolt, hogy: ,,A titok a kemény munka”, így rájöttem, hogy igazából nincs is semmi titok hanem a lényeg csak az, hogy az ember ne féljen a munkától és hajlandó legyen két kezével megteremteni a mindennapi kenyerét. Mivel egy biogazdaságról beszélünk itt nem létezik olyan, hogy gyomirtás, műtrágyák használata, hosszútávú monokultúra, kémiai talajfertőtlenítés vagy génmodosított növények termesztése. Egy ilyen kertészetben az a szemlélet, hogy az ember nem uralja, hanem részévé válik a természet körforgásainak. A természetben minden folyamat szorosan összekapcsolódik ezért is fektetnek akkora hangsúlyt a Rózsa Biokertben a talajélet aktivitására. Amit még észrevettem Péter kertészetében, hogy nála nem a rövid távú maximális hozam a cél, hanem a hosszú távú fenntarthatóság és szerintem ez az a szemlélet, amelyet mindannyian tovább kellene vigyünk.

Amellett, hogy sokat dolgoztam és rengeteget tanultam, a szórakozásra és pihenésre is jutott idő minden vasárnap. A gazdaságban még megismertem két agrármérnök szakos hallgatót, akik szintén Erasmus+ pályázat keretein belül szakmai gyakorlaton vettek részt, így nemcsak új embereket ismertem meg, hanem új barátokat is szereztem. Általában velük töltöttem el a hétvégét, ilyenkor együtt mentünk a városba és különböző programokat szerveztünk. A legjobb pillanatok viszont azok voltak, amikor esténként a csárdában összeültünk, akár a tulajdonossal, és beszélgettünk a szakmáról, az élet gondjairól és különböző kérdések és problémák megválaszolásáról, illetve megoldásáról.

Összeségében elmondhatom, hogy megérte kihasználni ezt a lehetőséget és kipróbálni magam egy más országban, akármennyire is félelmetesnek tűnik először, hogy egyedül ismeretlen környezetben élj több mint egy hónapot, mindenképp megéri mert egy ilyen lehetőség rengeteg kaput tud nyitni, új, értékes kapcsolatokat nyújtani és hiteles szakmai tudást biztosítani.

Hálás vagyok ezért a lehetőségért, amit az Erasmus+ nyújtott, én minden szaktársamnak csak ajánlani tudom, hogy éljenek vele, próbálják ki magukat és használják ki minden pillanatát.