Antal Dániel

Antal Dániel, I éves Mechatronika hallgató vagyok. Ismerőseimtől hallottam a szakmai mobilitás lehetőségéről, majd részt vettem az Erasmus+ open doors nyílt napon ahol tájékoztattak, a mobilitás minden nehézségéről és szépségéről.

Első és legnagyobb kihívást a cég keresése jelentette. Több tíz cégnél próbálkoztam önéletrajzzal viszont a többsége vagy hosszabb időre szeretett volna fogadni vagy a nyári szabadságok miatt nem tudtak volna foglalkozni velem, ezért visszautasítottak. Hosszú keresés után találtam egy Budapesti céget akik szerszámgyártással foglalkoznak és azt mondták, hogy nagy szeretettel várnak. Innen már egyszerübb lett minden. Lakást viszonylag gyorsan, néhány nap alatt találtunk, a belvárosban a VI. kerületben. A munkahelyem 35 percre volt tömegközlekedéssel a lakástól.

Első nap bemutatták a műhelyt és az irodát elmagyarázták, hogy hol találom meg a fontosabb dolgokat és bemutatták a mérnököt akitől majd kérdezhetek ha bármilyen akadályba ütközöm. A fogadtatás nagyon közvetlen és barátságos volt és ez így maradt az utolsó napig. Kezdetben műhely munkára osztottak be ahol egy műszaki rajzot adtak és annak alapján kellet kifúrni vagy marni a darabot. 

Az idő múlásával CNC gép programozásában segítettem és szikrázó gépet vezéreltem számítógépről, majd teljesen rámbízták ennek a gépnek a vezérlését, a léptetéseket és egyszerűbb alkatrészeknél a rajz készítését is.

A két hónap alatt ameddig ott tartozkodtam, 3 szerszámot gyártottunk le, mindhármat egy hematológiai analizátorhoz. A szerszám elkészülése után elküldtük ezt a fröccsentőbe ahonnan visszajeleztek, hogy minden rendben van és visszaküldték az első darabokat elemzésre. (A szerszámról és a kész darabról is csatoltam fényképet.)

Nekem sokat számított az, hogy a kollegáim lazák voltak és jófejek velem az egész idő alatt ameddig ott tartózkodtam, és ezért szívesen mentem be reggelente és jól éreztem magam a munkahelyen.

Munka mellett még rengeteg időm volt amit szórakozással és különböző programokkal tudtam tölteni. Voltam kajakozni, lasertagezni, falat mászni, Szentendrén, Gödöllőn, múzeumokat látogattam voltam Dumaszínházban, Velencei tónál, állatkertben (ahol mi voltunk az 500,000. látogató és ezért kaptunk egy éves bérletet az állatkertbe), persze Budapest híres az éjszakai életről, úgyhogy többszőr voltunk bulizni is. Az egyik leg hangulatosabb esték közé tartozott az egyik júliusi hétvége amikor a szabadság híd le volt zárva és több száz ember toborozta meg a hídat egy üveg borral. („Egy üveg borral a szabadság hídon” című esemény). Budapest egy nagyon nyüzsgő és siető város viszont vannak pontjai ahol úgy érzi magát az ember, mintha nem egy nagyvárosban lenne ilyen példáúl a Margit sziget és a Vajdahunyadi vár és környéke, ahol viszonylag sok időt töltöttem amikor már sok lett a zajból és a folyamatos sietésből.

Egyik kedvenc programom a szabadulós szoba volt, mindenképpen ajánlom, hogyha valaki Budapesten jár próbálja ki, hisz a világon az egyik legtöbb és legjobb szabadulós szoba az itt található.

Sokan panaszkodnak, hogy Budapest egy túl nagy és túl mozgalmas város, viszont nekem ez nagyon tetszett és az, hogy bármennyire is nyüzsög a város, egyszerüen és viszonylag gyorsan el lehet jutni egy olyan pontjára amelyik csendes és nyugodt.

Budapest albérlet és szolgáltatás szempontjából egy eléggé drága város, viszont az Erasmus által támogatott összeg nagyjából fedezi a költségeket. (Persze ez függ attól is, hogy hogy költekezel.) 

Összeségében sikerült még jobban megismerni Budapestet az ottani életformát az embereket, ami nagyon tetszett. El tudom képzelni, hogy a jövőben itt keressek munkát és éljek. Megismertem az ottani kúltúrát az embereket és tetszett, hogy az emberek többsége közvetlen volt és örült ha azt hallotta, hogy Erdélyből származom. Hálás vagyok, hogy Erasmus+ támogatással sikerült, hogy kijussak és remélem, hogy még lesz alkalmam hasonló élményre. 

Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy éljen ezzel a lehetőséggel  és minél több nyarat töltsön külföldi gyakorlattal. Ez nem csak a munkáról szól, hanem a szórakozásról is. Nem éri meg kihagyni egy ilyen lehetőséget. Ha véletlenül az tart vissza, hogy félsz a változástól, én is így voltam, viszont következő nyárra is leadom a jelentkezést a nyári mobilitásra.

2019.12.04.