László Árpád

Idén szerencsére alkalmam adódott, hogy én is részt vegyek az Erasmus+ 2019-es évi szakmai gyakorlaton. Ezen a nyáron 2 hónapot töltöttem el Budapesten, a Garden Fasorfenntartó KFT-nél, ahol rengeteg tapasztalatot szereztem a faápolás keretén belül, új és hasznos kapcsolatokra tettem szert, számos remek embert ismertem meg és olyan barátságok születtek, amelyek ezen túl is sokáig fennmaradhatnak. Kivételesen jó része volt az, hogy velem együtt 6-on voltunk ugyanarról a szakról a cégnél, és sokszor volt rá alkalom hogy egy helyre osztottak be minket.

A vállalaton belül számos munkakör volt, amelyeket mind ki tudtam próbálni. Napi szinten indultak ki az autók, és a különböző kerületek utcáinak, parkjainak a fáit kellet gallyazni, ifjítani vagy végső esetben kivágni. Ezen folyamatok elvégzéséhez kosaras kocsit használnak, amellyel csaknem 20-30 méter magasságból is vissza tudják bontani a fát,a vezetékeket szabadítják ki az elburjánzott ágaktól, vagy a veszélyesnek minősített ágakat távolítanak el, mint a szárazak, odvasak vagy akar vihar által meggyengült részeket. A kosaras autót közvetlen követte egy gallyaprító gépezet, amellyel könnyedén el lehet takarítani a levágott ágakat az utcáról. Többi feladat köré még tartozott a méretesebb fa rönkök elszállítása egy magas teherbírású daru segítségével, illetve a kivágott fák után maradt tuskók eltávolítása úgynevezett tuskómaró géppel.

Ottlétem alatt volt szerencsém kipróbálni az összes munkakört. Bevált napi rutin volt, hogy mindenki megkapta a beosztását, és mar azelőtti nap lehetett tudni, hogy ki milyen pozíción fog másnap dolgozni. Mivel én három szaktársam után érkeztem az elején ritkábban volt, hogy ugyanarra a pozícióba kerültünk, én is át kellet, essek a tanuló fázison, és csak egy hónap után lettek gyakoribbak közös munkavégzések Megérkezésem után az első hetekben volt rá példa, hogy öntözés volt a feladat, mivel augusztus közepén ég javában tartott a kánikula, így a nem sokkal azelőtt ültetett fákat öntözni kellet a kiszáradás elkerülése érdekében.  A gallyaprító gépen dolgozni volt, úgy mondva a leg kellemetlenebb, mivel egy elég zajos gépről beszélünk, ahova az ágakat kell beledobálni és a gép ledarálja azt. Nehéz volt viszonylag ezt a munkát végezni, a súlyos ágak egyszer-egyszer nagyot ránt a gépen, és ha az ember nem figyel akkor nagyot tud ütni visszafele, könnyedén keletkezhetnek sérülések. Egyik legérdekesebb munka volt a tuskómarás, mivel nálunk itthon még nem találkoztam hasonló szerkezettel. Működési folyamata, hogy a megmaradt tuskót forgó marópengék segítségével körülbelül 30 centiméter mélyen kimarja a famaradványt, amely helyébe idővel lágyszárúakat vagy kar kisebb cserjéket lehet ültetni. A leg izgalmasabbnak bizonyult munkakör a kosara kocsiból való favágás, gallyazás lenne. Leírhatatlan élmény volt felemelkedni 20 méter magasságába és a láncfűrész beindítása után kiválogatni a levágandó ágakat, körbehaladni a lombkorona körül, majd biztonságosan visszahelyezni az emelőgépezetet a nyugalmi pozíciójába. 

A biztonságos munkavégzésre nagy hangsúlyt fektetnek, sok előírás van a balesetek elkerülése érdekében. Előírások közé tartozik a bukósisak viselése, amely elvan látva fülvédővel illetve arcvédő rostéllyal is. Acélbetétes bakancs nélkül meg egyáltalán nem engednek semmi féle munkakörben dolgozni. Láncfűrész kezelése esetén vágás biztos nadrágokat kaptunk, hogy még véletlenül se szaladjon el a lánc és kárt tegyen a lábon. 

Figyelemre méltó volt az is, hogy a cég vezetője közvetlen a napi munka után bent maradt, és láncfűrész kezelési, karbantartási, tisztítási és kosaras kocsi használatáról úgy mondva magánórákat tartott nekünk, és még volt egy szombati nap is amikor feláldoztuk a szabadnapot, hogy gyakorlatban is kipróbáljuk magunkat. Hasznosnak bizonyultak ezeket a magánórák, már bátrabban kezeltem a gépet, annak ellenére, hogy azelőtt félelem volt bennem a használatára, vagy csak a kézben tartására.

Szerencsésnek érezhetem magam, mivel a cég megkért, hogy készítések néhány darab pár perces reklámfilmet a munka folyamtokról, és a cég által eddig elvégzett faápolási munkákról. Ez lehetőséget nyújtott nekem, hogy olyan munkafolyamatokba nyerjek bepillantást, amelyekről eddig csak tankönyvekben, vagy az iskolapadban hallottam. Emellett olyan helyekre jutottam el, ahova régóta kívánkozom, ilyen volt a Szarvasi Arborétum, véleményem szerint Magyarország és akár Erdély legszebb és legnagyobb arborétuma, számtalan fafajjal beültetve. Egyaránt lehetőségem adódott néhány favizsgálati szerkezetet kipróbálni, ilyen lenne a FAKOPP műszeres vizsgálat, amely néhány érzékelő segítségével megállapítja egy bizonyos fának a széllel szembeni tűrőképességét, hogy milyen szélsebesség esetén törik a fa. Személyes kedvencem volt, amikor egy vidéki óvoda udvar területén végig tudtam nézni egy idős tölgyfa esetében az ápoló gallyazását, illetve koronabiztosítását alpinista kötéltechnikával.

Összességében el tudom mondani, hogy számomra nagyon megérte, hogy jelentkeztem a nyári Erasmus+ gyakorlatra. Felejthetetlen élményeket, tapasztalatokat, ismeretséget szereztem ez a két hónap alatt amelyek előre tudnak majd segíteni a életben. Hálás vagyok a Garden Fasorfenntartó KFT-nek, hogy ezeket tudta biztosítani nekem, megtanított a kemény munkára és rengeteg hasznos dolgot tanultam meg ez az idő alatt. 

2019.12.04.