Hammas Attila

Nevem Hammas Attila, harmadéves Számitástechnika hallgató vagyok. A 2018-19-es tanév nyarán a szakmai gyakorlatot, az Erasmus+ program segítségével, Budapesten, az Óbudai Egyetemen végeztem.

Minden azzal a döntéssel kezdődött, hogy az idei nyárigyakorlatot külföldön, Erasmus pályázat keretein belül szeretném végezni. Ebben az évben úgy adódott, hogy minden jelentkezőt megkapta a pályázatot, azaz én is. Ezzel elkezdődött, az úgynevezett cégvadászat, ami idővel cselesnek bizonyult. Elkezdtem keresgélni potenciális cégeket, ahol szívesen gyakorlatoznék, majd mindegyikkel próbáltam kapcsolatba lépni. A gond ott kezdődött, hogy közeleget a határidő, s még mindig nem került egy cég. Szerencsére végül úgy alakult a dolog, hogy az évfolyamtársaimmal el tudtuk intézni, hogy az Óbudai Egyetemre mehessünk gyakorlatozni. Dr. Farkas Csaba tanárúnak köszönhetően elég gyorsan megtoldódott a Learning Agreement kitöltése így belefértünk a határidőbe. Ezt követően már csak szállást kellet keresni, ami, könnyen ment, hamar akadt egy-két potenciális szállás mindannyiunknak. Innen már mind izgatottan vártuk, hogy kezdődjön a mobilitás.

A szakmai mobilitás 2019. július 1-től augusztus 30-ig tartott. Június 30-án délután érkeztem Budapestre. A többiek már reggel odaértek, és azzal a szomorú hírrel vártak, hogy bizonyos okok miatt nem fogunk ott lakni. Így egy hétre, amíg elrendeződik a szállásunk problémája lefizettünk egy Airbnb lakást egy hétre. A hét során elintéztük a szállás problémát. A hétvégén átköltöztünk az Eötvös József Kollégiumba, ami nagyon előnyös volt olyan szempontból, hogy pár percre volt a Morizc Zsigmond körtértől, ami egy nagy tömegközlekedési csomópont. A kollégium tűrhető volt, az árához képest nagyon jó volt. A tusoló és a fürdő közös volt a folyosón, valamint volt egy-egy konyha a lány és a fiu szárnyon is egyaránt. Ezenkívül még volt a mi szintünkön egy társalgó, valamint az alaksorban mosoda, ahol 200 forintért moshatunk. Sajnos a társalgó ottlétünk nagy részén zárva volt.

Az első héten is, míg nem volt kollégiumunk, bejártunk az egyetemre adminisztratív ügyeket intézni (körbe vezettek, kaptunk beléptető kártyát, Wifi jelszót stb.), valamint beültünk az egyetemen zajló konferencia egy-egy érdekesebb előadásaira. A 2. héten megvitattuk, hogy mi is lesz a Projektünk, amit meg kell valósítsunk a gyakorlat során, valamint megegyeztünk, hogy nem kell minden egyes nap bemenjünk az egyetemre, hanem dolgozhatunk otthonról is, így javarészt a megbeszélésekre jártunk fel az egyetemre. Maga a feladatunk se volt nehéz, valamint többen is voltunk, így oszlott. Egy webes applikációt fejlesszünk, amely segítségül szolgálhat a rákkutatásban végzett kísérletek adatainak feldolgozásában. Javarészt a bentlakásba programoztuk. Eleinte a társalgóba később, mikor az zárva volt, a legfelső emeleten a folyosó végén, a rendszer gazda szobája mellet (itt volt a legstabilabb az internet) ültünk össze fejleszteni a webalkalmazást. Minden héten voltak meeting-ek az egyetemen, ahol megbeszéltük, hogy mennyit haladtunk, hol akadtunk el, valamint hogy mennyire is jó az amit  eddig csináltunk. Valamint a végén volt egy végső kiértékelő, bemutattuk, hogy pontosan mit is sikerült megvalósítani az ott töltött 2  hónap alatt.

Az egyetemen nagyon jófejek voltak, akik velünk foglalkoztak. Ottlétünk alatt velük közösen mentünk túrázni, valamint cukrászdába stb.

Persze az egyetemen való munkán kívül nem maradhatott el a szórakozás se. Elöször kezdtük azzal, hogy elmentünk Budapest ikonikus helyeire, mint például a Várnegyed, Parlament, Hősök tere, Városliget stb.. Majd az ilyen kisebb eldugott helyekre is benéztünk. Igyekeztünk megcsodálni Budapest minden apró részletét: volt olyan nap, hogy minél több (Kolodko Art) miniszobrot felkeressünk. Átlagban nagyon nagy meleg volt ezért elég sokat voltunk strandolni. Valamint többször is eveztünk fel-alá a Dunán, hol kajakokkal, hol kenuval. Én életembe először eveztem, az első alkalommal az volt az érzésem, hogy minden második kis hullámocska befordít a Dunába. Igaz, hogy egyszer se fordultunk be, de egyszer mikor indultunk volna el a partról elhaladt mellettünk egy hajó, s a hullámok egyenest a kajakba kötöttek ki. Aznap tetőtől talpig átáztunk. Néha meg esténként, miután már nem volt az a nagy meleg kiültünk a rakpartra, vagy elmentünk a Kopasz Gáthoz lazítani.

Hétvégenként a Szabadság Hídon lezárták a forgalmat, s átadták a „Szabi Hídat” a városlakoknak. Különböző eseményeket, valamint esténként bulikat szerveztek. Na meg ott volt a augusztus 20-i rendezvény sorozat, s az azt követő esti tűzijáték.

Most így vissza nézve azt tudom mondani, hogy jó volt, megérte. Annak ellenére, hogy már másodszorra voltam kint Budapesten Erasmus+ pályázattal, most is voltak új tapasztalatok, látnivalók, amiket még nem láttam. Mondhatni ez egy teljesen más kaland volt. Mikor előszőr voltam kint úgymond egy teljesen új környezetbe kerültem, ahol egy kulturálisan színes társaság volt, valamint a társalágási nyelv az angol volt, most pedig az évfolyam társaimmal akiket már itthoról is ismertem, valamint a nem tanulni kellet bejárni az egyetemre, s esténként nem házifeladatokat kellett írni, így több szabadidőm is volt. Ugyanakkor a komunikáció is könnyeb volt, mert mind megyerul beszéltünk. Szerintem ha úgy alakul és lesz alkalmam még legalább egyszer pályázni fogok.

2019.12.04.