Szőcs Krisztina

Szőcs Krisztina vagyok, gépészmérnöki szakos hallgató, és 2024 nyarán a szakmai mobilitásomat Szegeden, a Mechatronik Automatika Kft. cégnél végeztem.

Már másodévben foglalkoztatott a gondolat, hogy éljek az Erasmus+ adta lehetőségekkel, azonban rá kellett jönnöm, hogy az én szakom esetében eléggé nehézkesen lehet fogadó céget találni. A cégek, akikkel felvettem a kapcsolatot vagy nem hallottak erről a programról vagy hosszabb időre nyújtották volna ki a szakmai gyakorlatot 2 hónapnál. Ezen az okokból kifolyólag csak harmadév végén valósult meg sikeresen az Erasmus+ kiutazásom, amelybe egy mechatronikás kollégámmal együtt vágtunk bele. A Mechatronik Automatikánál már előző években is voltak a Sapientiáról diákok, szóval a cég részéről nem volt ismeretlen a folyamat, a papírok elintézése nagyon egyszerűen és gördülékenyen ment. Az e-mailreimre szinte azonnal választ kaptam a titkárnőtől, és bármilyen kérdésemre szívélyesen válaszoltak. Szintén egy felsőbb éves hallgató ajánlására vettem fel a kapcsolatot a Kaszap István kollégiummal, ahol megfelelő árért kényelmes szállást biztosítottak. A szállásnál is segítőkész volt a titkárnő, és bármikor fordulhattunk hozzá kérdéssel. A kollégium elhelyezkedése kitűnő volt. Alig pár percnyi sétára volt a központ, és Szeged valamennyi látványossága és fontosabb helyei.

Szegedet, mint várost, meleg szívvel ajánlom bárkinek egy rövid kis vakációra, városnézésre. Kellemes környezetű, nyugodt hely, ahol számos látványosság és hangulatos hely található. Külön ajánlanám a Nyugikertet, a Kotyogó Kávézót, a Borkápolnát vagy a Hadipari múzeumot. A közelben van Ópusztaszer, ahová szintén érdemes körbejárni a nemzeti emlékparkot vagy a mellette lévő labirintusokat.

A cégnél már előre elküldték, hogyan fog kinézni a napi programunk. A munkaidő 7 órától kezdődött egy gyors eligazítással, ahol kiosztották a napi feladatokat, és 15:30-ig tartott. Ez az időszak egy 15 perces reggeli és egy félórás ebédszünetet is magába foglalt. Szegeden érdekes módon Budapestnél drágább a tömegközlekedés, így mi inkább autóval jártunk munkába.

De mit is foglalt magába a munkakörünk a cégnél? Ha elég röviden akarok fogalmazni, mindent is. Az első két hetet azzal töltöttük, hogy egy váltószekrényt mértünk le, majd modelleztünk újra SolidEdge-ben, kisebb változtatásokkal. El kellett róla készítsük a rajzokat, majd módosítottuk őket a gépészmérnökök meglátásai, ajánlásai szerint. A gyakorlatunk végén láthattuk ezt legyártva. Arra a kérdésre, hogy mire lennék a legbüszkébb a mobilitásom alatt, kétségkívül ezt a projektet mondanám, és nem hiszem, hogy kell magyaráznom, hogy milyen szuper érzés, amikor gyártásban és/vagy legyártva látod azt, amit terveztél, és a darab, amelynek a tervezésénél annyit törted a fejed, hogy kellene megoldani, hogy legyártható legyen, hogy passzoljon a többi résszel, előtted válik valósággá. A mobilitás alatt kaptunk még instrukciókat, hogy egyes terveket hogyan kellene kijavítsunk. Ezeket később a cégnél esztergán vagy CNC-n legyártották. Érdekes volt hallani sokszor az esztergályos meglátásait a tervekkel kapcsolatban. Gyakran ő szúrta ki a hiányzó méreteket vagy azt, hogy később a szerelésben a gépészmérnök által javasolt megoldás nem less jól kivitelezhető. Továbbá, az ő felügyelete alatt végezhettünk esztergálási, marási gyakorlatokat a hagyományos gépeken, illetve ő magyarázta, és mutatta be a CNC működését és a G-kódot is nagy vonalakban.

A mobilitás alatt a műhelyvezető adott mérési, hegesztési, fúrási gyakorlatokat. Bemutatta a legfontosabb mérőeszközöket, amelyeket használnak, azokkal ismerkedtünk. A hegesztésnél röviden elmondta az elméleti háttért, majd bemutatta a fogyóelektródás és a huzalelektródás védőgázas ívhegesztést. Ezeket volt alkalmunk többet gyakorolni, amíg elfogadható eredmények is születtek. A fúrásnál a menetfúráson volt a hangsúly, kézi menetfúróval, amely könnyebben beletörhet a menetbe, mint ahogy arra számíthatunk. Ezeken kívül, számos forgácsolószerszámot láthattunk.

Azonban, nem mindennap tanultunk valami újat. Azt vártam, személy szerint, ettől a lehetőségtől, hogy szakmai szempontból sokat fejlődhetek, azonban a két hónap lejártával, sajnos, nem éreztem azt, hogy ez megtörtént volna. A cégnél nem volt sok munka, és számos nap eltelt úgy, hogy alig-alig csináltunk valamit vagy olyan feladatokat kaptunk, amihez nem feltétlenül kell bármilyenfajta végzettség. Így a munkaidő sokszor végtelenül hosszúnak tűnt hiszen úgy éreztem, nem használom ki az időmet, és nem tudom olyan hasznosan eltölteni, mint ahogy én azt szeretném. Azonban megtapasztalhattam milyen is így dolgozni, mennyire fontos az, hogy tényleg olyan munkaköröd legyen, ahol olyan feladatokat kapsz, amelyekben el tudsz mélyülni, és nem csak leszívják az energiádat, fel is töltenek. Ebből a szempontból elég vegyes érzésekkel tértem haza. Amiket tanultam szakmai szempontból, azt úgy érzem, két hónaphoz képest kevés volt, viszont a jövőképem jobban kirajzolódott előttem.

Végezetül, én ajánlom az Erasmus szakmai mobilitást valamennyi hallgatónak, hiszen olyan dolgokra világít rá, amelyekkel lehetséges, csak az egyetem végeztével, a munkában találkozna, és akkor nagyobb nehézséget jelenthet, ugyanakkor útmutatót is ad a jövőt illetően.

Senkit ne riasszon vissza az ügyintézés mobilitás előtt, minden gördülékenyen működik, a legtöbb cég szívesen segít, szívesen fogad.

Számomra tanulságos két hónap volt a Szegeden töltött idő, jövőre is szeretném megpályázni ezt a lehetőséget, a szaktársaimat is arra buzdítom, hogy éljenek a lehetőséggel.

Végezetül csatolok néhány fotót a mobilitásomról, a gépekről, amelyeken dolgoztunk, és persze a csodaszép Szegedről.