Suciu Aksza

Idén nyáron lehetőségem nyílt az Erasmus+ program keretein belül kiutazni Magyarországra egy három hónapos gyakornoki programra. Ez az időszak nem csupán a szakmai fejlődésemet segítette, de életre szóló élményekkel és baráti kapcsolatokkal gazdagított.

A mobilitás előtt két nagy kihívás volt: találni egy olyan céget, ahol sokat tanulhatok és találni egy megfelelő szállást. Több céghez is beadtam önéletrajzomat, volt néhány interjúm, és a végén két cég között kellett döntenem, így a Pro-Sharp Hungary Ltd. informatikai cégre esett a választásom, amely Budapesten van. A vállalat IT fejlesztési projektjei különösen érdekesek voltak számomra, hiszen olyan technológiák alkalmazását ígérték, amelyeket már korábban tanulmányoztam, és ahol valódi fejlődési lehetőséget láttam.  A második lépés a szállás keresése volt, meglepetésemre ezzel gyűlt meg leginkább a bajom. Mindez azért volt nehéz, mert több kritériumnak is eleget kellett tennie számomra: legyen a belvárosban, ne legyen messze a cég és ne legyen nagyon drága. Végül nagy sikerrel jártam, a hetedik kerületben találtam szállást, amely minden elvárásomnak megfelelt és méghozzá egy nagyon nyugodt területen is helyezkedett el.

A gyakorlat előtti szombaton érkeztünk a lakótársammal a szállásunkra, miután berendeztük és otthonosabbá tettük a lakást, már jött is a hétfő és kezdhettük a gyakornoki időszakunkat. Ahogy megérkeztem, máris családias hangulat fogadott, nagyon kedvesek voltak, bemutatták a céget és megkaptuk a munkaeszközeinket. Volt egy mentorunk, aki azért felelt, hogy otthonosabban érezhessük magunkat a cégnél, jó tanácsokkal látott el, hasznos előadásokat tartott és elkezdtünk vele is egy projektet. Ezen felül, ami egy nagy pluszt adott az élményhez, az az, hogy rátettek egy valós projektre. Már az első napon megismerhettük a csapattársainkat, akikkel a projekten dolgoztunk és a többi kollégákat is. Nagyon jó benyomást keltettek bennem, látszott rajtuk, hogy egy összeszokott, jókedvű csapat. Az első napokban nagyrészt mindenki tartott nekünk egy bemutatót: frontend, backend felépítéséről, a projekt felhasználói felüleléről, DevOps-ról, Dockerről és még sorolhatnám. Az elején kissé megijesztett, amikor bemutatták miből áll egy valós szoftver, amiket a cégek gyártanak, mivel nekem a legtöbb része új volt. Így az elején megkérdőjeleztem képességeimet, hogy be tudok e szállni ebbe a nehéz munkába, de minden kételyem elszállt miután megtapasztaltam, mennyire támogató emberek vesznek körül. A projekt menedzser és a főnök ajánlására, kiválasztottuk azt a területet, amelyben úgy éreztem, hogy szívesen mozognék, érdeklődési területem és képességeimhez mérten. Így esett a választásom a szoftver backend oldali fejlesztésére, ugyanis jártas voltam már abban a technológiában, amelyben fejlesztettek, szerettem is azt, illetve nagyon szívesen bővítettem tovább a tudásom ezen a területen. Ugyanakkor, természetesen, nem szerettem volna csak a régi tudásomat bővíteni és ők is támogattak abban, hogy a látókörömet bővítsem, így alapszinten frontenddel is foglalkoztam.

A gyakorlat napi 8 órát vett igénybe, elég rugalmas volt a kezdési időpont, legfeljebb 9 órakor el kellett kezdeni a munkát. Én általában 9 és 5 óra között dolgoztam, ez nyáron még kellemes volt, viszont ahogy haladtunk az ősz fele, egyre korábban sötétedett és egyre kevesebb idő volt már nappali időszakban élvezni a budapesti életet. A cégnél még kaptam egy “mentort”, aki egy olyan szenior fejlesztő volt, aki azon a területen volt a legjobb, amelyben én kellett gyakornokságom alatt dolgozzak. Ő volt általában az, aki a feladataim LLD-it, azaz alacsonyszintű leírásait írta meg és akivel legtöbbet kommunikáltam a feladataimban felmerülő kérdésekben, vele tartottam a legjobban a kapcsolatot az egész csapattárs közül és neki köszönhetően lettek meg a feladataim időben és általa értettem meg jobban a feladataimat, projekt felépítést, hibakeresést.

A szoftver, amelyet fejlesztettünk egy olyan webalkalmazás, amely hozzájárul a tudományos dokumentumok szavai közti kapcsolatok kereséséhez mesterséges intelligencia segítségével, ezzel támogatva a kutatók egyszerűbb és könnyebb munkáját. Ennél a projektnél én személy szerint az Angular és a C# technológiákat használtam a fejlesztéshez, illetve a munkához kellett a git és Azure DevOps ismerete is. Az én főbb feladatom a végpontok írása volt, C#-ban, illetve volt egy régi backend oldal, amely Node.js-ben íródott, ezt segítettem átírni C#-ra az új backend oldalon, ilyenkor természetesen frontenden is néhány változtatást kellett ejteni, így az Angularral is foglalkoztam néha.  Minden nap részt vettem egy daily meetingen a csapattal. Ez a Teams felületén valósult meg, mivel az ott dolgozók hibrid munkában dolgoznak, így általában fele a csapatnak otthonról jelentkezett, míg a másik fele velem együtt a cégtől. A daily meeting minden nap 9:45kor kezdődött, a projekt menedzser vezetésével, itt mindenki elmondta mit csinált az előző napon és mit fog csinálni aznap, majd a közérdekű információkat is megbeszéltük a projekttel kapcsolatban. Három hetente volt egy 1-1 meetingem a gyakornoki mentorommal, ami abban merül ki, hogy én és mentorom leülünk és megbeszéljük, hogy érzem magam, mik a nehézségek, tanácsokat ad, és elbeszélgetünk munkámról. Ezek nagyon hasznosak voltak, visszajelzésként és a fejlődésemhez is sokat hozzáadtak. Ezen felül még volt egy egy hónapos és három hónapos meeting is, ahol a projekt menedzser, mentor, és főnök társaságában elemeztük az elmúlt időszakban elért teljesítményeimet és hasznos tanácsokkal láttak el a jövőre nézve. Nagyon támogatóak voltak, mivel, ha érdekelt egy adott téma, mindig lehetett találni egy olyan személyt, aki bemutatót tartson róla és nagyban hozzájárultak a tanulásomhoz. Mindezek mellett nem csak tanulni lehetett a cégnél, hanem szórakozni is. Szünetben lehetett csocsózni, dartsozni, vagy akár relaxálhattunk a masszázs székekben, havonta megrendezésre került minden utolsó szerdán a társasjáték est, illetve lehetőségem volt két céges bulin is részt venni, egy nyárzáró kertipartyn és egy Halloweeni bulin is. Összességében a cég nagyon pozitív képet mutatott az informatikai munkáról, nagyon hálás vagyok, hogy hozzájárultak fejlődésemhez és időt fektettek belém, hogy kezdőként egy valódi projekttel megtanították nekem, milyen a programozói szakma.

A gyakornoki munka mellett természetesen a budapesti élet felfedezése sem maradhatott el. Egy kis ízelítőt kaphattam itt abból, hogy milyen az önálló élet, de méginkább abból, hogy milyen a budapesti élet. Napi 8 óra munka után, amennyire tudtam kihasználtam a délutánjaimat, ehhez hozzájárult a lakótársam is, akivel megosztottuk a házimunkát, így nem vette el annyira sok időnket az és együtt tudtuk bejárni Budapestet és megtekinteni Magyarország szép helyeit. Szabadidőnket általában a Városligetben vagy a Duna partján töltöttük, vagy más parkokban. Ezek a megunhatatlan helyek váltak a kedvenceimmé, a természet és a csodás épületek magával ragadó szépsége mindig újra és újra odavonzott. De nagyon szívesen próbáltam ki új kávézókat is, és éttermeket is. Mindemellett ellátogattam kiállításokra és múzeumokba is, mint például Van Gogh kiállítás, Néprajzi múzeum és Light Art múzeum. Természtesen kihagyhatatlan volt a turista látványosságok megtekintése is, mivel ezek is megunhatatlan, csodás helyek. Nagyon izgalmas napokat töltöttem el, soha nem lehetett unatkozni. Budapest mellett kíváncsi voltam más helyekre is Magyarországon, így augusztusban sikerült egy ismerősömhöz eljutni Egerbe. Itt megtekintettem a várat, templomot, megismertem jobban Eger történetét, illetve ellátogattunk egy strandra is a közelben, egy kellemes hétvégét töltöttünk együtt a régen látott ismerősökkel. Mindemellett Budapest közelében, Solymáron is voltak ismerősök, így oda is elég gyakran ellátogattam hétvégente.

A társasági élet nem maradott el semmiképp sem az ott töltött időben. Volt néhány magyarországi barátom, akikkel gyakran találkoztunk és sok közös programot szerveztünk, és ők is megismertették jobban Budapestet velem. Voltunk parkokban, billiárdozni, megmutatták azokat az éttermeket, ahol a legfinomabbak az ételek, illetve gyakran átjöttek hozzánk, vagy mi mentünk át hozzájuk társasjátékozni vagy akár focit nézni. Ezenkívül pedig sok barátnőm látogatott meg Budapesten az ott tartózkodásom alatt, akiknek már én mutathattam be a főváros látványosságait és az elrejtett csodáit is. Augusztus huszadikán nagy szerencsénkre a barátainkkal együtt nézhettük a legtökéletesebb helyről, a halászbástyáról a tűzijátékot, ahol teljes egészében láthattuk ahogy a Duna hosszában tüzijátékoznak és a drón showt is, ez egy nagyon szép élmény marad. Mivel Budapesten voltam, így természetesen egyik célom az volt, hogy eljuthassak egy futball mérkőzésre is, amely szeptemberben meg is valósult, ahol láthattam ahogy Magyarország megküzd Bosznia-Hercegovina ellen. Ez volt életem első nagy foci meccse, a stadionban uralkodó elképesztő hangulat és a szurkolók lelkesedése magával ragadott, minden egyes szurkolói kiáltás és ünneplés emlékezetes maradt számomra. Még rengeteg sok ehhez hasonló élményről tudnék beszámolni, Budapest számtalan lehetőséget és élményeket kínál, amit úgy éreztem három hónap után is, hogy nem sikerült teljesen kimeríteni.

Nagyon hálás vagyok, hogy részt vehettem az Erasmus+ mobilitáson. Ennek a lehetőségnek köszönhetően rengeteg élménnyel gazdagodhattam, sok tudást szereztem karrierem területén is és úgy érzem, megismertem az ottani életet és embereket is jobban. Örülök, hogy részese lehettem ennek a programnak és mindenkinek szívből ajánlom, hogy vegyen részt legalább egyszer egy ilyen programon, mert sok fejlődést és élményt kínál az élet több fontosabb területein is.