Szövérfi Dániel

2024-ben három hónapra, életemben másodszor is részt tudtam venni az Erasmus segítségével szakmai gyakorlaton, Magyarországon, Budapesten. Ebben az évben már egy másik cégnél töltöttem ezt a gyakorlatot, név szerint a Pro-sharp Hungary Kft.-nél. Ez egy kisebb cégnek számít, körül belül 30 alkalmazottal. A cégnek több projektje is van, némelyek már production-ben, némelyek pedig még várnak arra, hogy a közönségnek átadhassák őket. Mint az előbb is említettem a gyakorlatom, mivel végzősként jelentkeztem, 3 hónapig tartott, így a cégnek is több ideje és lehetősége volt eldönteni mivel is akarnak foglalkoztatni engem ez idő alatt. A cég már fogadott ezelőtt is gyakorlatra hallgatókat (elolvashatóak a beszámolók előző évekből, ahonnan én is találtam ezt a céget) viszont most először döntöttek úgy, hogy egy igazi nagy projektben kapjon a gyakornok feladatot. Így hát következett a mély víz. Az első napon még csak adminisztratív dolgokkal foglalkoztunk: megkaptam a laptopomat, bekonfiguráltuk a masinát (ehhez adtak nekem útmutatót és volt is személy, akitől kérdezni lehetett), feltelepítettem az applikációt és így a nap végére már elő is állt a lokális környezet a fejlesztésre. Ezután a mentorunk mesélt nekünk a cég történetéről, a filozófiájáról és minden projektről, amin éppen dolgoznak. Az a project amire ráraktak engem később is bemutatásra került. Ennek a neve HubScience. Ez egy olyan software as a service program, ami online elérhető, célja pedig az, hogy tudományos dokumentumok közötti kapcsolatokat mutasson ki annotációk segítségével, majd az ezekből a kapcsolatokból felépített és ezekből kinyert információ segítségével felgyorsítsa a kutatások folyamatát. A project nemrégiben lett áthozva ehhez a céghez és a fejlesztés mellett rengeteg karbantartási és restaurálási munka is volt vele. Az ötlet mögötte nagyon tetszett és a technológiák is kecsegtetőek voltak, amikkel készült így máris nagy lelkesedéssel kezdtem neki a második napomnak. Innen egy elég meredek falat kellett megmászni, hiszen bár foglalkoztam webtechnológiákkal meg szerver oldali fejlesztéssel, minden egyes keretrendszer és architektúra új volt nekem, ezért eleinte a 8 órás napi munkámat fel kellett osszam a project fejlesztésére és a technológiák tanulására, néha akár túlórázva is egy kicsit. A project frontend része Angularban készült, amit custom és Bootstrap-es komponensekkel épült. A project Backend része komplikáltabb volt, mivel ez egy régi Node.JS-es formából egy új .NET-es formába íródott át, és minden új fejlesztés ebbe készült. Az adatbázisról érdemes még talán említést tegyek, ami MongoDB-ben volt. A cég szerencsére nyitott volt a munkámmal kapcsolatban, ezért az első héten segítettek megérteni hogyan is épül fel a project majd engedtek választani, hogy milyen irányban akarom elkezdeni a fejlesztést. Én eleinte a frontendet választottam, mert vonzott egy új JavaScript keretrendszert megtanulni, viszont idővel már Backendes feladatokat is kaptam. A frontendes fejlesztésem során többféle feladatom is volt. A project Azure-on volt fent. Az Azure DevOps felületen kaptuk meg a task-okat, LLD-ket (Low level description) hozzájuk, majd ide push-oltuk fel Git segítségével a kódot a repositorykba és írtunk Pull Requesteket hogy bekerüljenek a Main branch-re, ami majd a teszt környezetbe került tesztelésre. A fejlesztés User Story alapú volt: a manager kiosztotta nekünk mindig a feladatunkat, és rendelt mellénk senior fejlesztőket, akik segítettek amikor kérdés volt, így sosem volt olyan, hogy napokat kellett vakarni a fejünket ötlettelenül, mikor a google nem bizonyult egyértelműnek. Az első hónapban frontend oldalon fejlesztettem: Formokat írtam át, job felhasználói élmény elősegítéséhez, új opciókat programoztam le dokumentumok letöltéséhez, több információ felmutatását oldottam meg különböző oldalakon, és saját ötleteket mutathattam be lehetséges design megoldásokban. Emellett számos bug-ot is megoldottam, amiket mindig egy fő user story mellé kaptam. E mellett pedig tanultam mindent is, amit kértek, a technológiákkal és az architektúrákkal kapcsolatban, amiket a cég és a project használt. Egyik ilyen például a Docker volt, ami alapismeretnek számított, mivel microarchitektúrákon alapul a project. Ennek a gyakorlati használata egy új dolog volt nekem, de szerencsére a cég szolgáltatott mellénk munkatársakat, akik kérésre hajlandóak voltak nekünk mini előadásokat tartani és video anyagokat adni a kérdéses témákkal kapcsolatban. Az első hónap főleg ebből állt. A másodikban éreztem, hogy több kell nekem, mint frontend elemeket alakítani, ezért megkértem a manager-emet, hogy kaphassak backenden is feladatot, és mivel éppen két technológia közötti endpoint átírások történtek, volt is feladat. Ezért ezután ez volt főleg, amivel foglalkoztam: endpointokat írtam át, megértettem jobban mi az a Clean Architecture, Unit és Functional teszteket írtam és hasonlók. Emelett írtam még migration scriptet a Node.JS oldalon MongoDB-be, ami egy nagyon új dolog volt nekem. Ennek a hónapnak a végén már érezhettem magamat kicsit Full Stack fejlesztőnek, de persze sok segítséget is kaptam, amellett, hogy magamra oldottam a feladatokat. A harmadik hónap második felében ezért kaptam egy kicsit önállóbb feladatot, amiben nem volt LLD hanem magamra kellett kitalálnom, hogy szeretném megoldani. Ez egy frontendes User story volt, a dokumentumok értékelésének, kimutatása és statisztikája, fejlesztésével kapcsolatban. Olyan feladat volt ez, amit egy általam észrevett bug-ból gondolt ki a manager, így aztán úgy is éreztem, hogy nekem kell ezt a feladatot megoldani. Ezzel kapcsolatban írtam is egy tervet és fel is vázoltam azt a managernek. Ezután elkezdtem a fejlesztést. Az idő kevés volt ezért nem sikerült a végére érni, viszont megtapasztalhattam azt milyen igazán az önálló munka, hogyan is kell egy senior mozogjon a munka során. A gyakorlat aztán a végére ért. A manager, mentor és cégvezető jótanácsaival és értékelésével hagytam ott a céget. Nagyon sok mindent tanultam, szakmailag fejlődtem és megerősítést nyertem abban, hogy ez az irány, amiben ezután akarok dolgozni.

Amint a beszámoló elején is mondtam, ez már a második Erasmus szakmai gyakorlatom volt Budapesten, viszont most egy másik cégnél dolgoztam és máshol is laktam. Tavaly XI. kerületben laktam, most a VII.-ben sikerült lakást találni, ismerősnél, ahol ketten laktunk közösen. A lakótársammal nagyon elégedettek voltunk a lakással, a környékkel. Közel voltak a boltok és minden is Pesten, mivel ez központi hely volt. Ki is használtuk a lehetőségeket. Minden helyet, ahova vágytam sikerült meglátogatni. Kedvenceim voltak: a Rakpart Parlament melletti része, a Néprajzi múzeum tetején levő park vagy a Margit sziget mólói. Magyarországon belül is meglátogattam pár helyet; ezek közül talán a legemlékezetesebb Eger volt. Mindenképp más volt beszélni magyarokkal Budapesten kívül. Megbizonyosodtam arról miért is nagy kontraszt a főváros minden más helytől, amiket néha a Budapestiek “vidéknek” csúfolnak. Nagyon színes az ország, sokféle szép helyet tartogat. A főváros kitűnik, de nem csak Budapest Magyarország, ahogy sok Erdélyi gondolja, azonban a nyüzsgés, pörgés nagyon vonzó, ezért Budapest mindig egy alap célpont volt nekem. Pest és Buda különbsége mindig lenyűgözött, a Duna parti ücsörgések talán a legjobb fejtisztítók és fővárosi mivolta miatt rengeteg féle ember, kultúra találkozik ott. Sorolhatnám ide az utcánkban levő Indonéz fesztivált, a sokszínű kínai negyedet, vagy csak, amikor a tűzijátékot várva órákra el tudok beszélgetni egy dél-koreai sráccal. Ahogy a céget is sokféle érdekes ember alkotta, úgy a várost is. Megvolt azért annak is az érzete miért mások a magyarországi magyarok. Aki rövid ideig vagy, felszínesen járt csak Pesten, annyit tudok mondani, hogy a sztereotípiák igazak, és ez meglátszik minden helyen, ahol nem nyüzsögnek turisták. Azt viszont mellé kell tenni, hogy mikor volt szerencsém a külvárosban járni, nagyon szép és vagány közösségeket, rendes embereket ismertem meg. Miután hazajöttem jobban meg tudtam becsülni, hogy külföldi magyar vagyok, hogy egy román kultúra mellett nőttem fel és hogy két nemzet életét is végig kísérhetem. Végsősoron azzal térek haza, hogy Magyarország vagány, de Erdély is nagyon menő és jó itthon, de jó tudni, hogy a határon túl is már nevezhetek lassan otthonomnak egy ilyen fontos várost. Ezért biztosan még visszatérek Budapestre. Talán ennél a cégnél, talán egy másiknál, de abban biztos vagyok, hogy engem vár még vissza ez a város.

Köszönöm innen is az Erasmusnak a lehetőséget és a Pro-Sharp cégnek a belém vetett munkájukat. Köszönöm az olvasónak is, aki időt szánt és elolvasta a beszámolómat. Remélem meghoztam a kedvét, hogy belevágjon ebbe a kalandba. Szerintem az egyetemista élet lényege a lehetőségek kihasználása, és egy Erasmuszozás ennek a legszebb példája. A szomszéd nincs messze. Mikor haza jön az ember, megérti.