Buda Imola

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem hallgatója vagyok informatika szakon. Ezen az egyetemen másodév után kötelező minden diáknak szakmai gyakorlatozni nyáron, esetünkben egy informatikai cégnél kell dolgozni. Másodév közepén értesítettek minket arról, hogy ismét lehetőségünk nyílik más országban szakmai gyakorlatozni Erasmus+ program keretén belül. Immár második alkalommal volt lehetőségem kipróbálni magam Erasmus+ programban. Mindenképpen szerettem volna kihasználni ezt az alkalmat, mert szerettem volna kipróbálni magam egy külföldi cégnél. Ezelőtt még soha nem dolgoztam cégnél, és úgy gondoltam, ha ott, külföldön meg tudom állni a helyem, akkor nem kell majd aggódnom a későbbiekben amiatt, hogy itthon, ismerős környezetben jól helyt tudjak majd állni munka területén. Eldöntöttem, hogy pályázni fogok. Magyarországot választottam ki célpontnak, azon belül Budapestet, mert az első Erasmus mobilitásom során nagyon jó tapasztalataim voltak ezzel a várossal kapcsolatban, és visszahúzott oda a szívem. Így újra találkozhattam, időt tölthettem azokkal a kedves ismerősökkel, akiket a tanulmányi mobilitásom alatt ismertem meg.

Nagyon boldogan érintett engem, amikor megtudtam, hogy megnyertem a pályázatot. Vártam és egyben féltem attól, amikor elindulok ezen az úton, és elkezdek majd dolgozni. Sokat tervezgettem, mit hogyan fogok majd csinálni, elképzeltem, milyen lesz életemben először egy munkahelyen dolgozni, izgatott voltam, egy kihívásnak fogtam fel ezt a szakmai gyakorlatot, aminek bátran néztem elébe. Jobban örültem a kihívásnak, mint amennyire féltem tőle.

Sokat keresgéltem interneten a cégek után, de végül a Webapix nevű szoftverfejlesztő cégre esett a végső választásom, ami egy webfejlesztéssel foglalkozó cég. Nagyon gyorsan visszajeleztek az e-mailekre, operatívak voltak és nagyon kedvesek, emellett az is szimpatikus volt, amilyen típusú munkát végeznek és a mód, ahogyan teszik azt.

Az egyik szaktársam, aki szintén jelentkezett, egyben a barátom is volt, vele próbáltunk egy lakást találni, ahol lakhatunk a mobilitás alatt. Ismét segített a barátom egy ismerőse nekünk, és ismét ott lakhattunk, ugyanabban a lakásban, ahol az előző, tanulmányi mobilitásunk alatt is laktunk. A 2. kerületben helyezkedett el a lakás, ami egy nagyon csendes, és szép hely volt, viszont nagyon messze volt a belvárostól, s egyben az egyetemtől is. Többnyire villamossal és metróval közlekedtünk, ha éjjel kellett utaznunk, akkor pedig metró- és villamospótló buszokkal. Nagy kő esett le a szívemről, amikor kiderült, hogy ismét ott lakhatunk, nagyon örültem ennek, mert hozzászoktunk és megszerettük abban a fél évben, amíg Budapesten tanultunk.

A WEBAPIX Szoftverfejlesztő Kft. nem messze helyezkedett el a lakástól, ahol laktunk, így könnyen eljuthattunk bármikor, kb. 10 perc sétába telt csupán. A cég alkalmazottai közül nagyon sokan nem budapestiek voltak, így az alkalmazottak kevesen és csak ritkán jártak be a munkahelyre, többnyire otthonról dolgoztak, online. Online tartották a megbeszéléseket is.

Első nap mi is online megbeszélésre kellett belépjünk, itt ismerkedtünk, beszélgettünk, elmondták nekünk, gyakornokoknak, hogy mi lesz a feladatunk, mit fogunk tanulni, és utána kis bevezetőt tartottak nekünk, és segítettek beállítani a szükséges dolgokat. Ezután a feladatunk az volt, hogy videókból tanuljunk. A cég bizonyos alkalmazottai rendelkezésünkre álltak, ha kérdésünk volt, elakadtunk valamivel, viszont a munkaidő legnagyobb felében videóanyagokat néztünk, próbálgattuk azt, amit a videókból tanultunk. A Laravel framework-ról tanultunk, illetve aki akart, az tanulhatott még a Vue3-ról, én éltem ezzel a lehetőséggel, mert tetszett ez az ága a webprogramozásnak. Amikor befejeztük a videóanyagokat, akkor feladatokat kértünk, azokat megoldottuk és véleményt kértünk. Ilyen módon telt ez a szakmai gyakorlat, számomra nagyon tanulságos volt.

Megtanultam csapatban dolgozni, megtanultam időre elkészíteni a munkát, optimálisan dolgozni és egyre inkább javítani a munkámon. Egy új programozói környezettel ismerkedtem meg, de ami a legfontosabb: tapasztalatot szereztem munkakörnyezetben is, egy olyan környezetben, ahol felelősségteljesnek kell lenni, helyt kell állni, viszont sikerélményt szerezhet, fejlődhet az ember.

Sok lehetőség volt szórakozásra is, moziba jártunk, úszni, buliztunk, és az ott megismert barátokkal ültünk össze néha társasjátékozni vagy együtt ebédelni. Új emberekkel ismerkedtem meg, sok új barátot szereztem, akikkel szoros kapcsolatot alakítottunk ki, és tartalmas időt töltöttünk együtt, amire mindig örömmel fogok visszagondolni. Úgy érzem, életre szóló barátságokat kötöttem ott.

Összességében, nagyon örülök, hogy kihasználtam ezt a lehetőséget, jól éreztem magam a mobilitás során. Azért is tartom jó döntésnek, hogy belevágtam ebbe a külföldi szakmai gyakorlatba, mert így az élet nagyon sok területén tapasztalatot szerezhettem és gyarapíthattam az szép emlékeimet. A támogatásból, amit kaptunk, fenn tudtam tartani magam, aminek szintén örülök, mert megtanulhattam menedzselni a pénzügyi életem, ezen kívül sokat tanulhattam az élet minden terén, rengeteg számomra kedves emléket gyűjtöttem, és hálás vagyok azoknak, akik ezt lehetővé tették