Péter Adrienn, 3. éves tájépítszmérnök hallgató vagyok. Az Erasmus+ pályázatról már első éves koromban hallottam, viszont akkor még nem fogtam fel eléggé, hogy mekkora lehetőségeket rejt ez magában. Így hát a pályázásról való döntés csak mostanra érlelődött meg. Pár barátnőm is gondolkozott ezen a lehetőségen, így hát 4-en megpályáztuk, mihelyt lehetőségünk nyílt rá.
Mikor értesítettek a pályázatok sikerességéről, neki láttunk olyan céget keresni, akik fogadnának. Az egyik barátnőmmel ketten egy helyre szerettünk volna kerülni, de sajnos a cégek nem igazán fogadnak egyszerre két gyakornokot. Rengeteg e-mailt írtam a különböző cégeknek, de vagy az volt a válasz, hogy már beteltek a helyeik, vagy nem is válaszoltak. Ekkor jöttem rá, hogy már sokkal korábban neki kellett volna fogni a cég keresésnek. Végül mind a 4-ünket fogadták valahova. Engem a Prime Garden Kft. fogadott. Miután végre ez is megvolt, jöhettek a papírozások, majd a kiutazás.
Kiutazásunk busszal történt. Hajnali fél 5-kor érkeztünk meg Budapestre, a Népligetbe. A város ismeretének híján, és a korai órának köszönhetően döntöttünk a taxizás mellett, így hát ezzel mentünk a szállásunkra, ami egy VII. kerületi kollégiumban, a Semmelweis Egyetem Korányi Frigyes szakkollégiumában volt. A szobák egész jók voltak, mindegyik 2 szobából, 1 közös konyhából és közös fürdőből állt. A szállásnak hatalmas előnye az volt, hogy a belvárosban található, és így viszonylag mindent könnyen meg lehetett közelíteni. Az irodám is egy olyan 30-40 percnyi távolságra volt. Ezt a távot minden nap autóbusszal tettem meg.
Az első napom az irodában a munkatársak és az iroda bemutatásával kezdődött. Az irodában 3-an dolgoztak, 2 tájépítész lány és a főnök, aki kertészmérnök. Az irodában kaptam egy saját íróasztalt, ahol dolgozhattam, viszont saját gépről kellett dolgozzak. Azután megbeszéltük, hogy minden nap 9 órára kell menjek, és nagyrészt fél 5-ig leszünk ott. A főnök megkérdezte, hogy a cég melyik tevékenységére vagyok inkább kíváncsi, mivel a Prime Garden Kft. tervezéssel és kivitelezéssel is foglalkozik, és akkor aszerint osztanak be, ahova szeretnék menni. Én személy szerint az irodai munkát szerettem volna inkább meglátni, de mondtam, hogy a terepre is szívesen kimennék párszor. Miután ezeket megbeszéltük, feladatul azt kaptam, hogy a régebbi projektjeiket nézegessem meg, hogy ismerkedjek meg a tervezési stílusukkal. Mivel rengeteg projektjük van, ezért a nap ezzel el is telt. A nap végén pedig megbeszéltük, hogy mivel egyelőre még nincs semmi hasznos feladat, amit adni tudnának, ezért kimehetnék következő nap a terepre, hogy a kivitelező csapatot is ismerjem meg, és ott inkább tudnék tanulni. Úgyhogy következő nap Pilisszentlászlóra mentem.
Az első terepezős napon fél 6-ra kint kellett legyek a Keleti pályaudvaron, ahol a csapat egyik tagja várt rám, hogy elkalauzoljon a találkozási pontra, a budapesti Virágpiac közelébe, mivel még nem ismertem a várost. A csapat másik két tagjával ott ismerkedtem meg, a 4. tag pedig, az építésvezető, a helyszínen várt ránk. 7 órára mentünk ki a helyszínre, ott az építésvezető egyből be is mutatta, körbevezetett a helyszínen, ami egy erdőszéli háznak a kertje volt. A terep nagyon meredek lejtős volt, viszont nagyon kellemes volt az erdő szélén dolgozni. Szerencsére aznap nem volt meleg se, sőt, még délre az eső is eleredt. Nagyrészt aznap olyan kisebb dolgokban segédkeztem, mint a növénykihordás, ültetés, gyepszőnyegezés, ha valakinek kellett valami, akkor nagyrészt én vittem oda az adott szerszámot, vagy amire épp szükség volt. Ebédszünetben az építésvezető elvitt megmutatni a közelben még két kertet, amit szintén ők csináltak meg. Már aznap rengeteg újdonságot megtanultam a kivitelezésről, és rengeteg új növényt ismertem meg, és igyekeztem memorizálni mindegyik nevét. Jó párszor át kellett ismételjem, és újra meg újra elmondassam, míg a nagy részét megjegyeztem. A fiúk végig nagyon segítőkészek voltak, bármikor kérdésem volt, válaszoltak rá, elmagyaráztak különböző dolgokat, hogy mit, miért, hogyan csinálják, ha kellett a munkával is megálltak, hogy elmagyarázzanak dolgokat, vagy megmutassák. Nagyon jó volt aznap, sokat tanultam.
A következő nap is a fiúkkal mentem terepre, mivel aznap sokat tudtam segíteni a növények ültetésében. A tervlapok segítségével kihelyeztük az adott növényeket, és azután ültettük is el őket. Nem éppen volt egy könnyű munka a meredek rézsűnek köszönhetően, mivel a terület meredekségének köszönhetően a kert 3 teraszra volt felosztva, magas és meredek rézsűkkel elválasztva egymástól. Aznap szerencsére nem esett az eső, egész kellemes idő volt a fák alatt. Ezután irodába mentem megint, ahol kaptam egy vagány feladatot. Egy buddhista lakóközösség kertjének a koncepciótervét kellett bevigyem AutoCAD-be, hogy meglássák, hogy mennyire ismerem a programot. A lányok is sokat segítettek, bármi kérdésem volt, szinte azonnal válaszoltak is, ha nem találtam valamit, akkor jöttek és megmutatták, hol keressem, tippekkel láttak el, hogy hogyan lenne könnyebb a munkám. Rengeteg olyan dolgot tanultam meg a programról, amit addig nem is sejtettem. Másnap is ezzel a tervvel dolgoztam, mivel párszor újra is kellett kezdjem, mert menet közben jöttem rá, hogy rosszul álltam neki, és akkor újból nekifogtam a dolognak. Miután megrajzoltam a koncepciótervet, a növénykiültetést kellett megcsináljam. Mikor végeztem a feladattal, az egyik tájépítészmérnök átnézte, és elmondta az észrevételeit, hogy a jövőben mikre kell odafigyeljek, szerencsére nem volt túl sok hibám. Nagyon hasznos volt ez a feladat is, mivel rengeteget tapasztaltam, növényekkel ismerkedtem, elmondták, hogy melyik növényt nem ajánlott használni, hogy milyen rossz tulajdonságai vannak egy-egy növénynek, így sokat tanultam.
A következő kivitelezés Budapesten volt, oda könnyen eljutottam, úgyhogy az idő alatt többször is úgy mentem, hogy reggel a terepen kezdtem, utána pedig bementem az irodába. Ott egy már meglévő kertet terveztek újra, és azt vitelezték ki a fiúk. Ennél a projektnél láthattam tereprendezést, medenceépítést, pergolaépítést, burkolást, és tóépítést is. Itt több szakág dolgozott együtt, így láthattam, hogy ilyenkor hogyan is folyik a munka. Öntözőrendszert is építettek a fiúk, azt is elmagyarázták, hogy hogyan kell. Még robotfűnyíró telepítést is végig nézhettem. De ezen a kivitelezésen a személyes kedvencem a tóépítés volt, főleg mikor végre készen lett. Végig, amiben csak tudtam segítettem a fiúknak, a tóépítésnél segítettem köveket hordani, növényeket ültettünk, locsoltam, amit csak kértek igyekeztem teljesíteni. Nagyon vagány volt, ezt a kivitelezést nagyon szerettem. A terepi munkámat mégis az utolsó, a Dabasi munka koronázta meg. Egy meseszép, több hektáros telken folytak a munkálatok, a telek egy része már több ütemben rendezve lett, ez volt a sokadik ütem. A telken volt egy hatalmas fürdőtó is, mesés növénykiültetéssel, és a tulaj is egy nagyon kedves nő volt. Itt sajnos már nem tölthettem el sok időt, csak 3 napot voltam a terepen, mivel a gyakorlatom vége volt ez már. Az első napomon növénypótlást kellett összeírjak, és utána az építésvezetőnek segítettem az öntözőrendszer kitűzését megcsinálni. A másik két napon pedig, amit a terepen töltöttem, a növényekkel foglalkoztam. Le kellett ellenőrizzem, hogy minden növény megjött-e, azok jöttek-e, mi hiányzik, majd a cserjéket és a fákat kiraktuk ültetésre, én megkaptam a tervlapokat, és én kellett már mutassam, hogy mi hova kell kerüljön. Másnap meg az egyik ágyásba, ami elkészült, oda kellett kirakjam a tervek szerint az évelőket. Nagyon örültem, hogy rám bíztak egy ilyen feladatot.
Az irodában töltött idő is hasznos volt, a főnök rám bízta az iroda előkertjének a felmérését és megtervezését. Nagy kihívás volt, de sikerült megbirkóznom a feladattal, hála a csapat segítségének. Ezen kívül még több kisebb feladatot kaptam, növények keresése, geodézia átdolgozása AutoCAD-ben, hogy lehessen vele dolgozni, számlarendezés, fénymásolás, kaptam számlaösszesítő, és árajánlat frissítési feladatot. Mikor nem volt feladatom, olyankor az irodában található szakkönyveket böngésztem. Összességében elmondhatom, hogy a 2 hónap alatt rengeteget fejlődtem, tanultam, és tapasztaltam is. Végig nagyon hasznos feladatokat kaptam.
A munkaidőn kívül, hétvégéken, délutánokon a barátnőkkel kirándultunk, felfedeztük a várost. Láthattuk a Parlamentet, a Bazilikát, jártunk a várban, A Magyar Nemzeti Galériában, a Gellért-hegyen, megnéztük az Erzsébet-kilátót, Margit-szigetet, Városligetet az állatkertet, a tűzijátékot, hajóztunk, tájépítészként pedig a parkokat is felfedeztük, így jutottunk el a Millenárisra, Gül Baba türbéjébe, Kopaszi-gátra, a Normafa parkba, a Füvészkertbe, és még sok más térre, parkba. Én eljutottam Visegrádra és Esztergomba is. Párszor strandolni is voltunk, felfedeztük többek között az AquaWorldöt is.
Összességében elmondhatom, hogy tartalmas volt ez a 2 hónap, mind tudás-, mind élményszerzés terén. Mindenkinek ajánlom ezt a lehetőséget, hogy próbája ki, mert nagyon hasznos, nem kell félni az ismeretlentől. Köszönöm a lehetőséget!
Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a romániai magyarság önálló egyeteme Európában, melynek célja nemzeti közösségünk oktatásának és tudományos életének elismert szakmai színvonalon való művelése.
Marosvásárhelyi Kar
Marosvásárhely/Koronka, Calea Sighișoarei nr. 2.
Postacím: 540485 Târgu-Mureş, O.p. 9, C.p. 4
Tel: +40 265 206 210, fax: +40 265 206 211
E-mail: office@ms.sapientia.ro