Füzi Botond

A nevem Füzi Botond és a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karán voltam informatika szakos hallgató. Fontos a múltidő, mert mostanra már sikerült lediplomázni, és mint végzett hallgató vettem részt a szakmai mobilitási programban, ami azt jelenti, hogy ezt a szakmai gyakorlatot nem a tantervi követelményeknek való megfelelés miatt, hanem a saját fejlődésem és szakmai előre lépésem miatt választottam. Úgy is nevezhetjük, hogy egy utolsó utáni lehetőség, hogy valamelyest diák maradjak, és mégis kipróbálhassam magam az szakmámban.

Mivel nem ez az első alkalom, hogy Erasmus mobilitáson veszek részt, már rutinosabban álltam a papírmunka és az elintéznivalók elé. Szerencsémre a járvány terjedése alább hagyott, ami szintén könnyebbséget okozott, mind az utazás, mind az előkészületek terén. Azonban, végzős hallgatóként, nyakamon volt a záróvizsga és a diplomadolgozat elkészítése is, ezért ezúttal sem mondhatom, hogy könnyű dolgom volt. Most nem a megfelelő tantárgyak kiválasztása, hanem egy olyan cég megtalálása volt a feladat, aki négy hónapra tudna foglalkoztatni külföldi gyakornokként. Meglátásom szerint, erre a cégek egyáltalán nem vevők, még akkor sem, ha végzős diák vagy és jól látszik, hogy ez a gyakorlat nagyszerű lehetőség lenne egy betanulási próbaidőnek. Tucatnyi e-mail és néhány interjú beszélgetés után, találtam pár céget, aki mégis elfogadná ezt a win-win szituációt, azonban ezek a cégek olyan hosszas adminisztrációs folyamatokat alkalmaznak az ilyen fajta ügyek intézésére, ami nem fért bele az én májusi határidőmbe.

A Webapix-ra az utolsó pillanatban bukkantam rá, mikor egy "ismerősöm ismerősétől" kapott e-mail címre levelet írtam, és ő Nagy Balázshoz, a cég CEO-jához irányított. Balázs a kezdet kezdetén nagyon együttműködő volt és szinte mindig azonnal válaszolt a leveleimre. Felajánlotta, hogy szívesen fogad a céghez gyakorlatra és rutinos volt az olyan dolgokkal kapcsolatosan, mint például a Learnig Agreement vagy a Certificate of attendance, ami szintén szimpatikus volt nekem, a rengeteg magyarázkodás és értetlenség után, amit a többi céggel kapcsolatosan tapasztaltam. Rövid kutakodás után rájöttem, hogy korábban jártak már a cégnél diákok a Sapientia-ról, akiket megkérdezve nagyon jó véleménnyel dicsérték a céget és a csapatot. El is dőlt a kérdés: itt fogok gyakorlatozni én is. Innentől már csak annyi dolgom volt, hogy a megbeszéljük a részleteket és befejezzük a papírmunkát.

Mivel a záróvizsga elhúzódott, csak augusztus elején tudtam kezdeni. A cég a járvány óta többnyire online működik, ezért az ott dolgozók csak kis hányada jár be a cég székhelyére, ami a Budapesten, a Hűvösvölgyben található. A kiutazást követően, rövidesen munkába is álltam, ami az elején tanulásból állt, majd később komolyabb feladatokat is kaptam, amelyekkel segíthettem a többi fejlesztő munkáját. Kezdetben különböző oktató tananyagot néztem a Laravel keretrendszerről és ezzel kapcsolatosan oldottam különböző feladatokat. A tanulási időszakot egy pár adminisztrációs feladat követte, amely során megismerkedtem Szabival, a projektmenedzserrel, akitől kaptam belépőkártyát és mivel hajlottam az ajánlatra, hogy projektmenedzseri készségeim is fejleszthessem, alkalom adtán elvitt az ügyféllel való értekezletekre is. Később az esetek többségében tőle kaptam a feladatokat és neki jelentettem, ha valamivel elakadtam. A cég nagyon rugalmas a munkaidőt illetően és lehetőséget ad arra, hogy mindenki a saját munkamenete szerint haladjon. Balázs, a technikai vezető, hetente kér helyzetjelentést és néha a sürgősebb feladatoknál van, hogy sűrűbben kér számon, de mivel a belső rendszerük elég jól működik, nincs is szükség ennél többször zavarni a kollégákat.

Szakmai területen is rengeteget fejlődtem, mind a frontend, mind a backend területén: a Laravel Blade, a Bootstrap és a Vue keretrendszerek, illetve a PHP programozási nyelv volt, amit a legtöbbet használtam és jelentős tapasztalatokra tettem szert. Azáltál, hogy a betanulást követően, valós projekteken dolgozhattam jobban átéreztem a munkám súlyát és nem kellett sok idő, hogy átlássam ezeknek a rendszereknek a működését. Jelen lehettem bizonyos projektek átadásánál, de a projektek karbantartásából is kivettem a részem a kapott feladatokon keresztül. Volt olyan feladatunk, amikor adatkereső botokat kellett írni, de azt is megtapasztaltam, hogy milyen, amikor határidőre el kell készüljön a projekt és az egész csapat azon dolgozik, hogy ennek eleget tegyen.

A város nem volt ismeretlen számomra és a lakhatásom is könnyedén megoldottam, hisz az előző szállásom még mindig elérhető volt és mivel olyan helyen volt, hogy a leforgalmasabb időszakban is kevesebb, mint egy óra alatt oda tudtam érni az irodába, nem is gondolkoztam azon, hogy máshová költözzek. A járvány miatti szigorítások már csak nyomokban vehetők észre és ezúttal nem okoztak semmiféle nehézségeket számomra. A bárok, éttermek, mozik és egyéb olyan helyek, amelyek korábban kongtak az ürességtől, most teljes mértékben elérhetőek és én éltem a lehetőséggel, hogy meglátogassam, mivel korábban ezt nem tehettem. Hétvégenként és a szabadidőmben sikerült olyan fesztiválokra és koncertekre is eljutni, ahol korábban még nem voltam, de a színházra is tudtam időt szakítani. Igazából ez tetszik a legjobban Budapestben, hogy itt mindig történik valami. 

Összeségében azt mondhatom, hogy ezúttal is megérte kihasználni ezt a lehetőséget és kipróbálni magam a Webapix csapatában, hisz a gyakorlat végére új élményekkel gazdagodtam, bebizonyíthattam, hogy megállom a helyem a szakmában és nagyszerű szakembereket ismerhettem meg.